"Az óraátállítás hatásai túlmutatnak az egyszerű kellemetlenségen. A kutatások egyre több bizonyítékot találnak rá, hogy a minden márciusban esedékes előreállítás rendkívül negatív egészségügyi hatásokkal áll kapcsolatban" - hívta fel a figyelmet a The Conversation oldalán megjelent cikkében Beth Ann Malow, a Vanderbilt Egyetem nashville-i orvosi központjának neurológus-gyermekgyógyász professzora, az egyetem alvászavarokkal foglalkozó intézetének igazgatója. Mint írta, az őszi óraátállítás viszonylag ártalmatlan, még ha az alkalmazkodás időszakában okozhat is átmeneti panaszokat. A nyári időszámításra való áttérés ezzel szemben sokkal erőteljesebb hatást gyakorol a szervezetre, és nem véletlen, hogy a többi között a stroke és a szívroham megnövekedett gyakoriságával mutat összefüggést.
Ennek oka, hogy tavasszal az órát egy órával előbbre állítjuk. Azaz hiába érezzük azt, mintha még csak reggel hét lenne, az óra már nyolcat mutat. Innentől kezdve pedig hét hónapon át, egészen az október végi óraátállításig később kel fel a nap reggelente. Összességében tehát a váltás hatásai sem csak napokra, hetekre, hanem több hónapra terjednek ki. Márpedig ez egyáltalán nem elhanyagolható, tekintve, hogy a reggeli természetes fény rendkívül hangsúlyos szerepet tölt be testünk bioritmusának szabályozásában: voltaképpen az kelt fel, fokozva az éberséget.
"Habár a pontos okok egyelőre nem ismertek, de részben talán a fény kortizolszintre gyakorolt hatása állhat a háttérben" - mutat rá Malow, miért van nagy szükségünk reggelente napsütésre. A kortizol egy hormon, amely a szervezet stresszreakcióját szabályozza. Emellett a szakember szerint hasonlóképpen felmerül magyarázatként a fény amigdalával való kapcsolatának szerepe is, amely az agy érzelmekért felelős területe. Érdemes továbbá számításba venni, hogy mivel esténként egy órával tovább van fent a nap, ezért eltolódik az agy melatoninkibocsátása is - azaz zavart szenved az álmosságért felelős hormon termelődése. Végeredményben tehát később tudunk éjszakánként elaludni, így kevesebbet pihenünk összidőben. Ennek hatása pedig azt követően is érezhető marad, ha már egyébként sikerült alkalmazkodnunk, hozzászoknunk az új időszámításhoz.
Mindez különösen erőteljesen jelentkezhet a kamaszkorban lévő gyerekeknél. A pubertás ugyanis önmagában is változásokat hoz a melatonin-háztartásban, egészen a húszas életévek elejéig. A tinédzserek szervezete valamelyest késleltetve jelzi az alvásidő közeledtét, ami azt jelenti, hogy a nyári időszámításban kitolódott napnyugta hatásai okozta problémákra még inkább fogékonyak. Éppen ezért Malow szerint a serdülők körében magas arányban fordulhat elő krónikus alváshiány az iskolai, sport- és egyéb elfoglaltságaik okán a tavaszi és őszi időszakban. Sok esetben ráadásul még sötét van, amikor elindulnak otthonról, hogy beérjenek a reggel 8 órai vagy akár még korábbi iskolakezdésre.
Egyelőre nem szüntetik meg az óraátállítást
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Mint azt a 24.hu írja , az eredetileg energiatakarékossági okokból bevezetett nyári időszámítás, illetve az ezzel járó évenként kétszeri óraátállítás mára okafogyottá vált, és a közvélemény többsége is a rendszer eltörlése mellett van. Az Európai Parlament 2019-ben elfogadta ugyan az óraátállítás törlését, de tényleges előrelépés azóta nem történt az ügyben. Leghamarabb talán 2024-ben kezdődhetnek tárgyalások a helyzet egységes uniós rendezéséről. Az egyik legfontosabb kérdés, amelyről meg kell állapodnia a tagállamoknak, hogy melyik időszámítást állandósítsák. Malow szerint a téli, azaz az eredeti időszámítás áll közelebb a természetes állapothoz, így egészségügyi szempontból ez jelentené az optimális választást. Ezzel szemben a nyári időszámítást természetellenesnek és egészségtelennek nevezi - és véleménye egybecseng például a Magyar Alvás Szövetség álláspontjával is .
Legjobban: