Mint azt korábban megírtuk , az Európai Parlament idén márciusban a tavaszi és őszi, egyórás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az egyes tagállamok saját maguk dönthetnek arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik-e be tartósan. A Magyar Alvás Szövetség hétfőn kiadott közleménye szerint "a nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén - várhatóan 2021-ben - lesz eredmény." Ezzel együtt a szervezet egészségügyi szempontokra hivatkozva a téli időszámítás választását javasolja.
"A nyári időszámítás tulajdonképpen egy kitalált időzóna, amely alkalmas az emberi bioritmus megzavarására" - fogalmazott az InfoRádió megkeresésére G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke. Rámutatott, a cirkadián ritmus megzavarása jelentősen befolyásolja a biológiai funkciókat, a vérnyomást, a pulzusszámot, a testhőmérsékletet és a glükokortikoid hormonok szintjét is. "Azt az egyensúlyt, amely hosszú ideje meghatározta az emberi fejlődést, a biológiai érést, egészen sejtszintig, nem érdemes megzavarni" - hangsúlyozta a szakember.
Rámutatott a nyári időszámítással a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe. Magyarán például decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint. Hozzátette, a nyári időszámítás bevezetése csupán gazdasági racionalitáson alapszik.
Ez is érdekelhet
Most vasárnap, október 27-én éppen a téli időszámításra állunk vissza. Vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára kell visszatekerni az órákat. A téli időszámítás 2020. március 29-ig tart. "Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább" - olvasható a Magyar Alvás Szövetség közleményében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
