Hogyan szoktassuk magunkat az óraátállításhoz?

Vasárnap hajnalban átállunk a téli időszámításra, ami azt jelenti, hogy óráinkat egy teljes órával vissza kell tekerjük hajnalban. Az így nyert extra alvásidő elsőre talán ajándéknak tűnhet, a rákövetkező napokban ugyanakkor alaposan megzavarhatja szervezetünk harmonikus működését.

A nyári időszámítás, azaz az órák évenkénti kétszeri oda-visszaállításának gyakorlata a 20. században terjedt el, eredeti célja pedig a villamosenergia-megtakarításban keresendő. Immár évek óta téma ugyanakkor az eltörlése, mi több, az Európai Parlament (EP) 2019-ben meg is szavazta az óraátállítás megszüntetését az Európai Unióban. Azóta sem történt viszont érdemi előrelépés az ügyben, az uniós tagállamoknak ugyanis legelőször konszenzusra kellene jutniuk arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítás váljon-e egységesen véglegessé. Egyelőre annyi biztos csak, hogy most ősszel visszaállunk még a téli időszámításra. Október utolsó vasárnapján, azaz a hónap utolsó napján hajnali három órakor egy teljes órát visszalépünk, ezáltal 24 helyett 25 órából áll majd a napunk.

Az őszi óraátállítás kevésbé megterhelő a szervezet számára, mint a tavaszi, de így sem ártalmatlan
Az őszi óraátállítás kevésbé megterhelő a szervezet számára, mint a tavaszi, de így sem ártalmatlan. Fotó: Getty Images

Milyen veszélyeket rejt magában a kialvatlanság?

Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy valójában pont az őszi óraátállítással térünk vissza a normál kerékvágásba. Mint arra a Magyar Alvás Szövetség egy korábbi közleményében felhívta a figyelmet, a nyári időszámítás alkalmas lehet az emberi bioritmus megzavarására. Szervezetünk folyamatai napszakos változást mutatnak, azok működését egy belső óra szabályozza. E biológiai óra megzavarása pedig egészségünkre is hatással van. "Az óraátállítás hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövid távon azonban okozhat kellemetlenségeket. Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményt, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is" - foglalt állást a szövetség.

A téli időszámítás sem ártalmatlan

Az alvásszakértők jelentős része szerint tehát, amennyiben a nyári és a téli időszámítás véglegesítése között kell választani, úgy élettanilag utóbbi lenne az optimálisabb hosszú távon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az óra visszaállítása ne kavarhatná meg az emberi szervezetet átmenetileg. Kétségkívül jóleső érzés ugyanis vasárnap reggel a szokottnál is kipihentebben ébredni a hirtelen nyert plusz 60 percnek köszönhetően, innentől kezdve azonban napokig érezhetjük magunkon bioritmusunk alkalmazkodásának mellékhatásait, még ha azok kevésbé intenzívek is, mint tavasszal. Időbe telik, mire szervezetünk áthangolódik arra, hogy a korábbiakhoz képest egy órával később maradjunk fent éjszaka, majd egy órával később keljünk fel másnap reggel. Mindez hatással lehet az alvásminőségünkre, és így annak ellenére is fáradtabbak lehetünk néhány napig napközben, hogy egyszeri alkalommal nyertünk egy plusz órát. A kialvatlanság pedig az élet számos területén visszaüthet.

Az óra tekergetésének biológiai következményeit jól tükrözi például egy tavaly májusban a Sleep című folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben a kutatók egészségügyi dolgozók emberi mulasztásból, tévedésből származó, a páciensek biztonságát és egészségét potenciálisan veszélyeztető hibáit mérték fel a 2010 és 2017 közötti időszakban. Eredményeik szerint a tavaszi óraátállítást követő egy hétben 18 százalékkal, míg ősszel 5 százalékkal több hibát vétettek az egészségügyi dolgozók az év többi időszakához képest. Emellett dán kutatók egy 2017-ben publikált vizsgálata szerint az őszi óraátállítás okozta hirtelen változás triggerként belobbanthatja a szezonális depresszió tüneteit az arra érzékenyek körében. A tavaszi átálláshoz kapcsolódóan nem tudtak hasonló összefüggést kimutatni.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Hogyan segíthetjük szervezetünk alkalmazkodását?

Az Alabamai Egyetem égisze alatt működő Medical West kórház összegyűjtött néhány jótanácsot, amelyeket megfogadva megkönnyíthetjük szervezetünk számára a téli időszámításra való átállást, enyhítve ezáltal annak negatív hatásait.

Fokozatosság. Az óraátállítás elsősorban azért viseli meg az embereket, mert hirtelen hoz a bioritmus szempontjából drasztikus változást az életünkbe. Törekedjünk tehát arra, hogy a lehetőségekhez mérten apránként váltsunk az új időbeosztásra. Néhány napig keljünk mindig 10-15 perccel később, mint előzőleg, és este is maradjunk fent ennyivel tovább. Ezáltal fokozatosabbá, egyszersmind kevésbé megterhelővé válik az átállás folyamata. Táplálkozási rutinunkban is kövessük ezt a mintázatot.

Készüljünk az alvásra. Akárcsak gyerekeknél, a felnőttek esetében is fontos lenne, hogy minden este ugyanazt a rutin követve hajtsák álomra a fejüket. Nagyban segíti az elalvást, ha az éjszaka közeledtével megadjuk a lehetőséget szervezetünk a fokozatos lenyugvásra, lelassulásra. Kapcsoljuk le a lámpákat, vegyünk egy langyos fürdőt, kapcsoljuk ki a telefonunkat, laptopunkat, tévénket, esetleg vegyünk a kezünkbe egy könnyen fogyasztható tartalmú könyvet. Óraátállítás idején ez is nagyon hasznos segítség lehet a megfelelő alvásminőség fenntartásához.

Kerüljük a sziesztákat. Ellenállhatatlan csábítást jelenthet, hogy amennyiben tehetjük, ledőljünk egy kicsit pihenni délután, amikor már eluralkodik rajtunk az ásítozás. Csakhogy a jóleső szundítás könnyen a visszájára fordulhat, mert éjszaka nehezebben fogunk elaludni a megszokott időben. Jobban járunk tehát, ha a napközbeni mélypontokon úgy igyekszünk túllendülni, hogy kimegyünk egy kicsit a szabadba, és engedjük, hogy a természetes fény a helyes ösvényre terelje belső óránkat.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.