Alvás közben egész különös, néha teljesen értelmezhetetlen képek pörögnek le a szemünk előtt. Az ember évezredek óta próbálja megfejteni az álmok rejtélyét, és míg korábban valamiféle jeleket, jóslatokat próbáltak kiolvasni belőlük, napjainkban már tudjuk, hogy valamilyen módon az információk agyi feldolgozásában lehet szerepük. Egy új kutatás elsőként igazolta, hogy a friss emlékek elraktározása során keletkeznek a különös képek a fejünkben.
Agyunk újrajátssza a napközben történteket
Minden egyes feladat, amit az ember napközben elvégez, vagy élmény, amit átél, egy meghatározott idegi működési mintával jár az agyban. Úgy tűnik, ezeket a működési mintákat éjszaka az agyunk visszajátssza, ezt rágcsálókon végzett kísérletek már korábban is igazolták, embereknél azonban először sikerült kimutatni.
A kutatók neurotechnológiákat - vagyis az emberi agyba beültetett mikroelektródákat - használtak annak érdekében, hogy "dekódolják" azokat az idegi jeleket, amelyek a végtagok mozgásához és a kommunikációs képességekhez köthetőek. Ezzel a technológiával elérték már, hogy egy teljesen lebénult ember mozgatni tudott egy számítógépes kurzort pusztán azzal, hogy gondolatban kinyújtotta a karját. A számítógépes kísérlet ezúttal az álmok működését és kialakulását, illetve az a mögötti agyi folyamatokat vizsgálta.
A kísérletben részt vevő két embernek egy 1980-as években népszerű videojátékkal kellett játszania, előtte és utána pedig aludni tértek. A játékban meghatározott sorrendben gyúltak ki fények, amelyeket memorizálniuk kellett, majd a megfelelő sorrendben újragyújtani a lámpákat. A kurzort azonban ők sem a kezükkel, hanem a gondolataikkal irányították, miközben a kutatók az idegsejtek aktivitását vizsgálták.
Meglepő módon a résztvevők agyában alvás közben is ugyanazok az idegsejti aktivitási minták rajzolódtak ki, mint amikor a játékot használták. Vagyis az agyuk megismételte a játékot a fejükben, miközben ők álmodtak. A kutatók szerint az efféle visszajátszásoknak a tanulási folyamatokban, illetve az emlékek rögzülésében lehet fontos szerepük.
Forrás: Iflscience
Legjobban: