A stressz hallatán a legtöbben alighanem a rohanó hétköznapok kihívásaira asszociálnak, legyen szó akár a már-már hegyként előttünk tornyosuló munkahelyi teendőkről, akár a magánéletben adódó nehézségekről. Érdemes leszögezni, hogy a stressz valójában természetes reakciónk a környezetünkben bekövetkező változásokra. Testünk lényegében így készül fel arra az eshetőségre, ha hirtelen kellene csúcsteljesítményre kapcsolnia egy közelgő veszély miatt. A természetben ez életmentő lehet, amikor például egy ragadozó támadását kell kivédeni, ám napjainkban ritkán kerülünk ennyire kiélezett helyzetekbe. Ettől függetlenül a stressz ugyanúgy az életünk része, a hasznát ugyanakkor könnyen túlnőhetik a hátrányai, különösen hosszú távon.
A stressz ugyanis arra készteti a szervezetet, hogy - egyéb funkcióit háttérbe szorítva - azokat a testi folyamatokat helyezze előtérbe, amelyek egy akut életveszélyes szituációban a túlélést jelenthetik. Gyorsul a légzés és a pulzus, valamint emelkedik a vérnyomás, így a sejtjeink több tápanyaghoz jutnak. Lassul viszont az emésztés, és az immunrendszer reakcióképessége is megváltozik. Ezek rövid távú változások, és amint megszűnik a stresszválasz kiváltó oka, a szervezetünk is fokozatosan visszavált a kiegyensúlyozott működésre. Probléma abból adódik, ha a stresszt okozó hatások szinte szünet nélkül bombáznak minket, ennélfogva nincs lehetőség a megnyugvásra és regenerációra. A heteken, hónapokon át fennálló, krónikus stressz komoly fennakadást eredményezhet számos testi folyamatban, aminek végül egészségünk láthatja kárát.
Miért veszélyes a krónikus stressz?
Mind testi, mind lelki egészségünkre negatívan hat a tartós stressz, és közvetlenül vagy közvetetten súlyos megbetegedések forrása lehet. A megemelkedett vérnyomás például különféle szív- és érrendszeri problémák kialakulásához vezethet, de hasonló módon hozzájárulhat alvás-, hormon- és anyagcserezavarok, emésztőrendszeri és neurológiai panaszok fellépéséhez, illetve mind férfiaknál, mind nőknél ronthatja a termékenységet és a szexuális életet. Nőknél a krónikus stressz cikluszavarokat okozhat, felerősítheti a menstruációs panaszokat, illetve a változókori hormonváltozásokhoz társuló tüneteket is. A lehetséges következmények között szerepelnek mentális zavarok is, beleértve a depressziót és szorongásos kórképeket.
Fontos tehát időben felismerni, ha a mindennapok kihívásai lassan túlcsordulnak a tűréshatáron, és mielőbb megoldást találni a nehézségek kezelésére, szervezetünk és elménk megnyugtatására. Krónikus stresszhatásra figyelmeztethetnek az alábbi tünetek:
- feledékenység és koncentrációs zavarok
- fáradtság és alvászavarok
- ingerlékenység
- szexuális zavarok
- gyakori fejfájás, migrén és egyéb testi fájdalmak
- izommerevség, különösen az állkapocs és nyak izmai esetében
- gyakori emésztési panaszok, mint például hasmenés, székrekedés vagy hányinger
- alkohol- vagy drogfogyasztás a relaxáció érdekében
Hogyan előzhetjük meg a krónikus stressz következményeit?
Egy rövid hasonlat erejéig tekintsünk úgy a stresszre, mint egy kád vízre. Hogy a víz ne csorduljon túl a kád szélén, a legjobb amit tehetünk, ha elzárjuk a csapot. Csakhogy a stressz annyi forrásból táplálkozhat, hogy a valóságban ezt a rengeteg csapot aligha zárhatjuk el végleg és teljesen. Nem életszerű, hogy minden olyan élethelyzetet elkerüljünk, amely egyébként terhet ró a vállunkra, így inkább abban az irányban érdemes gondolkodnunk, hogyan húzhatnánk ki időről időre a kád dugóját. Azaz meg kell találnunk azokat a stresszlevezető módszereket, amelyeket zökkenőmentesen be tudunk illeszteni mindennapi rutinunkba, ezáltal biztosítva, hogy szervezetünk rendszeresen ki tudjon kapcsolni, és visszatérhessen a normális működéshez.
E téren akár az egészen egyszerű technikáknak is hatalmas jelentőségük lehet, csupán az a fontos, hogy megtaláljuk a saját igényeinkhez és érdeklődésünkhöz legjobban passzoló eszközöket. Kifejezetten jó hatású például a rendszeres testmozgás, függetlenül a konkrét mozgásformától. Sokaknál beválnak az olyan relaxációs technikák is, mint a jóga, a meditáció vagy a különféle légzésgyakorlatok, de az olyan hagyományos hobbik is kiválóan működhetnek, mint az olvasás, a sorozatnézés vagy a zenehallgatás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A stresszkezelés alapvető eleme a társas kapcsolatok ápolása is, azaz könnyebben kiszabadulhatunk a mindennapok mókuskerekéből, ha rendszeresen találkozunk barátainkkal, családtagjainkkal, ismerőseinkkel. Érdemes a táplálkozásunkat is egészségesebb mederbe terelni, valamint kiaknázni a gyógynövényekben rejlő lehetőségeket, legyen szó akár stresszűző teákról vagy egyéb gyógynövénytartalmú készítményekről. Végezetül fontos hangsúlyozni a tartamában és minőségében is kielégítő éjszakai alvás szerepét, hiszen kipihenten könnyebben fel tudjuk venni a kesztyűt a hétköznapok kihívásaival szemben.
