A pszichológusok remekül tudják használni az álmokat a terápiában, bár tény, hogy ez például az agykutatókat hidegen hagyja. Sokan közülük úgy gondolják, hogy az álom csupán az agytevékenység mellékterméke, és nincs célja. Régebben úgy tudták, hogy az alvás REM-időszakában történik az álmodás, de azóta már megállapították, hogy a lassú hullámú alvások idején is van álom. Kutatók szerint akkor álmodunk, amikor az agy hátsó része, a nyakszirti és az oldalsó lebeny működése változik ; erre az álomra pedig akkor is emlékszünk, ha felkeltenek. Ez végül is érthető, hiszen ezekhez a területekhez köthető a látás, márpedig az álom túlnyomóan vizuális jelenség.
Freud az álmokat a tudatalattiba vezető királyi útnak tartja. Ezzel Balog Melinda pszichológus is egyetért, és úgy véli, nincsen általános álomértelmezés, ezért az álmoskönyveknek nincs is sok hasznuk. Az álmokat mindig egyénileg kell kezelni és a terápiában alkalmazni.
"Hiszem, hogy az álmok üzennek valamit, és van dolgunk ezekkel a képekkel. Sokszor tudunk ezen az úton szorongást oldani, kérdésekre választ kapni. A módosult tudatállapot sokféle lehet: ilyet tudunk elérni az imaginációs technika során, amely egy mélyebb tudatállapot, de ezek közé tartozik egy sima elbambulás is, amely pedig felszínesebb tudatállapot. Ebben a módosult tudatállapotban hívunk elő képeket, szimbólumokat, és ezek közül sok az álmokhoz köthető, az is előfordul, hogy egy álomkép" - fogalmazott a pszichológus.
"Az álmokat a terápiás munka alatt használom, ha megjelennek. Ez egy értelmező munka, ugyanúgy lehet velük dolgozni, mint az imaginációs képekkel. Értelmezzük, megbeszéljük vagy éppen továbbálmodjuk őket. Hasonló a szimbolikus tartalmuk mint az imaginációs képeknek. A relaxációban vezetett imaginációs munka hatására például gyakran beindul egy intenzívebb álomtevékenység" - árulta el Balog Melinda.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A cikk forrása: Nők Lapja Egészség 2017. novemberi lapszám.
