Lassan hozzászokunk, hogy a koronavírus-járvány életünk minden területére rányomja bélyegét. Nem kivétel ez alól az alvás sem: számos kutatás vizsgálta már, hogyan dolgozza fel tudatalattink éjszaka, alvás közben - gyakran rémálmokat okozva - a vírushelyzettel járó problémákat, ingereket, stresszt.
Izraeli kutatók legutóbb kimondottan az anyák körében végeztek megfigyeléseket. "Azt vizsgáltuk, milyen hatással volt a koronavírus-járvány és az otthoni bezártság az anyákra, a náluk egyébként is gyakran jelentkező álmatlanságra, szorongásra fókuszálva, valamint hogy mindez hogyan hatott gyermekeik alvásminőségére" - idézi a weather.com a tanulmány szerzőjét, Liat Tikotzkyt, az izraeli Ben-Gurion Egyetem munkatársát. Az eredményeket később a Journal of Sleep Research folyóiratban tették közzé.
Anyasors: álmatlanság pandémia idején
Kiderült, hogy a vizsgálatba bevont anyák körében a járvány során tapasztalt álmatlanság több mint kétszeresére, 23 százalékra nőtt, szemben a pandémiát megelőző 11 százalékos előfordulással. A kutatásban részt vevő anyák 80 százaléka számolt be róla, hogy koronavírustól való szorongás különféle szintjeit - enyhétől az egészen súlyosig - élik át.
A vizsgálati eredmények önbevalláson alapultak. A résztvevőket megkérték, hogy töltsenek ki egy kérdőívet két időszakra, a járvány kitörése előtti egy-két hónapra visszatekintve és a bezárkózás idejére fókuszálva. (Izrael a járvány első hulláma idején nagyon korán lezárta határait és szigorú intézkedéseket hozott a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.) "Azt is megfigyeltük, hogy azok az anyák, akik súlyosbodó álmatlanságról számoltak be, jóval komolyabban szorongtak a koronavírus miatt, mint azok, akik azt vallották, hogy nem éreznek változást az álmatlanságot illetően" - számoltak be róla a tanulmány szerzői.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók szerint a megkérdezettek körülbelül 30 százaléka számolt be arról, hogy gyermeke(i) alvásminősége romlott, az éjszakai alvásuk időtartama pedig csökkent. A résztvevők többsége viszont nem észlelt komoly változást gyermeke(i) alvásminőségét és alvásidejét illetően. Tizenkét százalékuk a gyerek(ek) alvásminőségét érintő pozitív változásról számolt be: 25 százalékuk pedig arról, hogy gyermekeik többet alszanak, mint a járvány kitörése előtt.
Azt is megfigyelték, hogy azok, akik maguk is súlyosbodó álmatlanságtól szenvedtek, nagyobb arányban vélték úgy, hogy gyermekeik alvásminősége is romlott, alvásideje pedig csökkent.
Az eredmények nagyon hasonlóak a korábban témában végzett kutatásokéihoz, amelyek kimutatták - a normál hétköznapokon tapasztalható - szignifikáns összefüggést anya és gyermek(ei) alvásminősége között.
