„A 15 éves lányomnak egyáltalán nincs személyes higiéniája. Jelenleg körülbelül egy tucat használt egészségügyi betét van szanaszét a szobája padlóján, az éltelcsomagolások és egyéb szemét mellett. Nyaggatnom kell azért, hogy néha lefürödjön, és gyakran egymás után több napig is hordja ugyanazt a bugyit” – olvasható egy kétségbeesett anya levelében, amelyet a The Guardian szakértőinek küldött, hogy tanácsot kérjen.
„Szégyellem, hogy ennyire igénytelen”
Az anya beszámolója szerint a lánya nem depressziós, hiszen az iskolában és otthon is társaságkedvelő. Úgy véli, egyszerűen csak igénytelen.
Nemrég bementem a szobájába, és felfordult a gyomrom a bűztől. Egész nap csak tabletezik, és észre sem veszi, milyen undorító és büdös. Ha szóvá teszem, azt mondja, őt ez nem érdekli. Megelégszik azzal, hogy így él, de én ezt nem tudom elfogadni. Szégyellem, hogy ilyen, és nagyon zavar, hogy akárhányszor beszélhetek vele erről, akár szépen, akár ordítva, nem érek el semmit” – fogalmazott a szülő.
„Emiatt ne veszítsd el a kapcsolatot a lányoddal”
A levélírónak a The Guardian egyik szerkesztője, Annalisa Barbieri válaszolt, aki gyakran segít a családi problémákkal küzdő olvasóinak. Véleménye szerint manapság megdöbbentően nagy nyomás nehezedik a fiatalokra, így ő egyáltalán nem venne mérget arra, hogy a levélben szereplő tinédzser nem küzd depresszióval vagy kiégéssel, és hogy a viselkedése nem egy klasszikus „kérés nélküli segélykiáltás”.
Barbieri azonban Nicola McCarry családterapeutával is konzultált, hogy minél jobb tanácsot adhasson a levélírónak. A szakember szerint sokat számít, hogy a fiatal hogyan viselkedik, ha átmennek hozzá a barátai. Ha ugyanis legalább akkor kitakarítja a szobáját, az annak a jele, hogy tisztában van a tisztasági normákkal. Ha viszont akkor sem szedi össze a szemetet, az sokkal aggasztóbb, mert valóban azt jelentheti, hogy a lány nem törődik a dolgokkal, és ez valószínűleg jócskán túlmutat a saját szobáján.
A terapeuta szerint azonban a rendetlenség – ha tényleg nem depresszió áll mögötte – kifejezhet valami mást is. „Mivel azt mondod, hogy társaságkedvelő és mentálisan egészséges, a viselkedése akár a tinédzserlázadás általa választott módja is lehet. Egy szándékos provokáció egy olyan dologgal kapcsolatban, amelyről tudja, hogy fontos neked.”
Barbieri szerint egyébként minden szülőnek meg kell tanulnia tiszteletben tartani gyermeke személyes terét, illetve elfogadni, hogy a szobájuk a saját birodalmuk, ahol azt csinálnak, amit akarnak. „A gyerekszoba a gyereké. Nem rendezkedünk ott, hacsak nem kérik, és mielőtt bemennénk hozzájuk, bekopogunk és megvárjuk, hogy engedélyt adjanak a belépéshez. Nekik is szükségük van olyan terekre, amelyekben önmaguk lehetnek” – fogalmazott. „Próbáld meg ezt nem egy harcnak felfogni, amelyet meg kell nyerned. Szerintem ez nem ér annyit, hogy emiatt elveszítsd a kapcsolatot a lányoddal” – tette hozzá McCarry.
„Ez nem a te kudarcod, még akkor sem, ha annak tűnik”
Nagyon nehéz szülőként azzal szembesülni, hogy a gyermekünk egy idő után már nem követi azokat a normákat, amelyek mentén felneveltük őt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kudarcot vallottunk, még akkor sem, ha így érezzük – figyelmeztetett a családterapeuta. Véleménye szerint egy ilyen feszült helyzet feloldásához elengedhetetlen a nyugodt kommunikáció, valamint a pozitív közös élmények gyűjtése is.
Kezdd azzal a legközelebbi beszélgetéseteket, hogy elismered, hogy eddig nem sikerült megtalálnod vele szemben a megfelelő hangnemet, és egyezzetek meg azzal kapcsolatban, hogy milyen módon változtattok mindketten az egymás felé irányuló kommunikációtokon. Ugyanis ezen múlik minden. Ha a lányod tudja, hogy bármikor és bármiről beszélhet veled, mert te nyugodt tudsz maradni, és mindig lehetőséget adsz neki arra, hogy hozzád forduljon, azzal megnő az esélye annak, hogy közeledjen hozzád. Ennek ráadásul meglepő eredményei is lehetnek, feltéve, hogy nem kezdesz rögtön a tisztaságról papolni neki. A legfontosabb, hogy a lányod biztonságban magát, és ne kelljen védekeznie veled szemben. Csak így lesz képes igazán megnyílni neked” – javasolta McCarry.