Az okoskütyük világába született, úgynevezett digitális bennszülött gyermekek kapcsolata egészen eltérő, szorosabb ezekkel az eszközökkel, mint a korábbi generációké, ami többféle veszélyt is rejthet magában. E körbe tartozik a gyermekkori elhízás terjedése is a világon: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint jelenleg több mint 40 millió 5 év alatti gyermek él a Földön, aki túlsúlyos vagy elhízott. A probléma alapját részben a mozgásszegény életmód adja, ehhez pedig a különböző kijelzők előtt töltött, fizikailag inaktív idő is nagyban hozzájárul. Nem meglepő tehát, hogy számos tudományos kutatás zajlott és zajlik ebben a témakörben.
A szülői minta hatása
A kanadai Guelph Egyetem közelmúltban publikált tanulmánya azt vizsgálta, miként hat a gyermekek képernyőnézési szokásaira szüleik hozzáállása az okoseszközökhöz. A kutatók elsősorban az okostelefonokra és tabletekre fókuszáltak, mivel egyesült államokbeli adatok szerint 2011 és 2013 között 39-ről 80 százalékra emelkedett az ilyen típusú eszközök használatának előfordulása a 2-4 éves gyermekek körében, miközben a televízió népszerűsége nemhogy nőtt volna, de még csökkent is. A vizsgálat tehát a gyermekek és szüleik habitusára egyaránt kiterjedt, valamint a kettő korrelációjára is.
Összesen 62, 18 hónapos és 5 éves kor közötti gyermek, illetve 64 szülő adatait használták fel a kutatáshoz. A felmérés egyebek mellett olyan kérdéseket tartalmazott, mint hogy a szülők miként szabályozzák gyermekeik képernyő előtti időtöltését, milyen esetekben engedélyezik számukra, hogy így kössék le magukat, illetve hogy vajon ők maguk használják-e az okoseszközöket gyermekük szeme láttára. A kutatók kimutatták, hogy a gyerekek átlagosan napi egy órát töltöttek a kijelzők bámulásával hétköznapokon, hétvégén pedig két óránál is többet. Ennél is magasabb értékeket mértek ugyanakkor a szülőknél: a felnőttek hétköznapokon napi kettő, hétvégén pedig több mint két és fél órán keresztül nyomkodták a telefonjukat vagy a tabletjüket.
A tanulmány eredményei szerint a gyerekek képernyőnézési szokásait számos olyan tényező formálja, amelyek a szülőkre vezethetők vissza. E körbe éppúgy beletartozik a telefon- és tablethasználat engedélyezése jutalmazásként, mint az, hogy maga a szülő mennyi időt tölt az okoseszközök használatával. Sőt azok a gyerekek, akik evés közben is elmerülhettek a virtuális világban, általánosságban is hajlamosak voltak több időt tölteni a képernyő előtt. A kanadai kutatók szerint a tanulmány konklúziója, hogy a szülőknek bizony szignifikáns hatása van gyermekeik médiahasználati szokásaira. Éppen ezért minden lépést, amely a képernyők előtt töltött idő visszafogására irányul, legelőször a szülői habitus áttekintésével és szükség esetén megváltoztatásával kell kezdeni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány a BMC Obesity című folyóiratban jelent meg 2018. december 3-án.
Forrás: iflscience.com
