A 2017-es adatok szerint az Európai Unióban a 25 és 34 év közötti férfiak több mint harmada, valamint a nők több mint 20 százaléka él szüleivel. Érdemes persze hozzátenni, hogy e téren hatalmas különbségek vannak az egyes tagországok között. Miközben például Dániában, Svédországban és Finnországban a 10 százalékot sem közelíti meg a még mindig a szülői házban élő fiatalok aránya, addig Horvátországban, Szlovákiában és Görögországban az érintett korosztály tagjainak közel 60 százaléka még nem tudott ilyen módon önállóvá válni. Magyarországon a fiatal felnőttek 40,8 százaléka nem keresett egyelőre saját otthont magának, ami a férfiak közel felét, illetve a nők majdnem egyharmadát foglalja magában.
Az adatokból az is kiderült, hogy míg a svédek nem sokkal a 18. születésnapjukat követően már elköltöznek, addig például a horvátok átlagosan a 31. életévüket is bőven betöltik, mire meg tudják tenni ezt a lépést. A magyar nők nem egészen 26, a férfiak pedig több mint 28 évesen hagyják el a családi fészket. Általánosságban is elmondható egyébként, hogy a nők valamivel hamarabb hozzák meg ezt a döntést, de különösen nagy a különbség a két nem képviselői között Romániában (25,6 és 30,5 év).
Kényszerű vagy kényszeres helyzet?
Ez is érdekelhet
"Magam is meglepődök azon, ha az utcán sétálva kisbabát látok egy huszonéves pár kezében, mert nagyjából 30 éves korig a legtöbben még csak azon munkálkodnak, hogy megteremtsék a szükséges egzisztenciát a házassághoz és a gyermekvállaláshoz" - fogalmazott egy korábbi beszélgetés során Gyetvai Viktória mentálhigiénés szakember, aki szerint a felelősségvállalás ideje kitolódott a mai modern társadalomban. "Kóros vajon önmagában, ha valaki fél felnőni, fél felelősséget vállalni? De hát kiben nincs ma félelem? Miért ne kellene egy 22 éves fiatalnak aggódnia a jövőjét illetően?" - tette fel a kérdést a szakember. A Pán Péter szindrómát körüljáró interjú ide kattintva olvasható el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
