Nagyjából minden 88. gyereknél mutatható ki az autizmus spektrum zavar, amely egy gyűjtőnév a legkülönbözőbb agyi rendellenességek összefoglalására, melyek közül az egyik legismertebb az autizmus, egy viszonylag enyhe változata pedig az Asperger-szindróma. A csodagyerekek viszont, akik a zene vagy a matematika terén mutatnak rendkívüli képességeket, ennél jóval ritkábbak. A pontos adatok nem ismertek, ám - amint arról a tanulmányt készítő Joanne Ruthsatz, az Ohio Állami Egyetem pszichológusa az Intelligence című szaklapban beszámolt - egyes becslések szerint mindössze minden ötmilliomodik gyerekről mondható el, hogy csodagyereknek számít.
Elméletben már sokakban felmerült, hogy az autizmus és a rendkívüli tehetség nem áll messze egymástól, hiszen egyes autisták például rendkívüli emlékezőtehetséggel bírnak. Hogy ennek a feltételezésnek a tudományos hátterét is kiderítsék, Ruthsatz és munkatársai nyolc zseniális képességű gyereket figyeltek meg, köztük két zenei tehetséget és egy olyat, aki már háromévesen számítógépes programot írt. Valamennyiükkel kitöltettek egy olyan tesztet, mellyel az autizmust mérik, és mindannyian az átlagnál magasabb pontot értek el a "részletekre való összpontosítás képessége" terén, amellyel megelőztek 58 autistát, akik amúgy átlagos IQ-val rendelkeztek.
Egy másik teszt során, ahol az agy azon képességét mérték, hogy mennyire képes különféle információkat egyszerre feldolgozni, szintén rendkívül magas pontszámot értek el a csodagyerekek, a legnagyobb meglepetést azonban Ruthsatz és csapata számára ezeknek a gyerekeknek a családja, illetve a személyes története okozta. Kiderült, hogy négyüknek volt olyan első- vagy másodfokú rokona, akinél autizmus spektrum zavart mutattak ki, háromnál pedig korábban diagnosztizálták is ezt a betegséget.
Ez is érdekelhet
A szakemberek megállapították, hogy az autisztikus és a zseni gyerekekben tényleg vannak közös vonások, ám utóbbiakban létezhet egy olyan génmódosulat, amelynek köszönhetően náluk nem alakul ki ez a fejlődési rendellenesség. Ruthsatz ugyanakkor elismerte, hogy mindez egyelőre még csupán találgatás, ám a jövőben folytatják a kutatásokat, hogy rábukkanjanak, melyik az a génvariáns, mely a fenti jelenségek hátterében áll.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
