Mint azt megírtuk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint májusban 6284 gyermek született az országban. Ez több mint tizedével kevesebb, mint a 2023. májusi adat. Egyszersmind az idei év első öt hónapjában is számottevően kevesebb gyerek született, mint az évtized korábbi éveinek azonos időszakaiban. Ennél fogva, noha a halálozások száma időarányosan kevesebb, mint a koronavírus-pandémia évei alatt volt, de így is több mint 21 ezer fővel csökkent az népesség az év első öt hónapja során.
Friss cikkében a G7 rámutat, hogy az elmúlt két évben a termékenységi ráta is csökkent. Ez a mutató leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy ha egy adott időszak termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő átlagosan hány gyermeket szülne élete során. Az idei év eddigi hónapjaiban ez a mutató a január kivételével az 1,4-es értéket sem érte el, holott 2021 szeptemberében még 1,8-as rátát jegyzett fel a KSH. Érdemes persze megemlíteni, hogy a népességszám szinten tartásához tartósan legalább 2,1-es termékenységi rátára lenne szükség.
De minek köszönhető a kedvezőtlen demográfiai fordult az e szempontból eleve nehéz helyzetben? Nos, Tóth G. Csaba demográfus-közgazdász, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa a G7-nek nyilatkozva arról beszélt, a mostani trend a szülőképes korú nők számának csökkenésére és a gyerekvállalási hajlandóság változásaira vezethető vissza. A szülőképes korú nők száma ugyanis 1990 és 2023 között 2,3 millióról 1,7 millióra csökkent az országban, ami alapvetően a születésszám csökkenése felé vezet. Ezt a csökkenést átmenetileg kompenzálta a termékenységi ráta 2021 előtti növekedése, magyarán az, hogy a nők több gyereket vállaltak. De ez is csupán átmeneti trendnek bizonyult.
Tóth G. Csaba szerint a termékenységi arányszáma újbóli csökkenése mögött többféle ok is meghúzódik. Egyrészt érdemes figyelembe venni, hogy ez a mutató rövid távon nagy kilengésekre képes. Például jelentős ingadozást eredményezhet a gyerekvállalás előrehozása vagy elhalasztása. A szakember szerint valószínűsíthető, hogy a világjárvány előtt bevezetett családpolitikai intézkedések miatt sokan előrehozták a gyerekvállalást. Ez a hatás ma már nem érvényesül, így a termékenységi ráta is visszaesett. Annál is inkább, mert azóta több olyan változás is történt, amely eleve ebbe az irányba hat. Sokakat a gyerekvállalás halasztására késztethetett a rossz gazdasági helyzet, továbbá a járvány, a háború és a családtámogatási rendszer átalakulása okozta bizonytalanság, kiszámíthatatlanság.
Habár előrejelzést nehéz most tenni, Tóth G. Csaba az interjúban úgy fogalmazott: „a közeljövőben enyhébb növekedést el tudok képzelni, de nagyon jelentős változásra nem lehet számítani”. A demográfus egyébként egy 2021-ben Obádovics Csillával közösen írt tanulmányában arról írt, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Magyarország népessége az évszázad közepéig 8,5 millió főre csökken majd.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
