Arra a kérdésre, hogy hány éves kortól gondolunk valakit „idősnek”, Magyarországon határ 65,4 év a válasz, ami a harmadik legalacsonyabb határ a vizsgált országok között – egyebek mellett ez is kiderült az NN Biztosító nemzetközi kutatásából, amely a hosszabb várható élettartamra való felkészültséget vizsgálta 11 országban. A magyarországi, 1000 fős minta reprezentatív a 18-79 éves magyar lakosságra nem, kor, régió és iskolai végzettség szerint.
A magyarok a legambíciózusabbak közé tartoznak a nemzetközi mezőnyben a vágyott élethossz terén. Bár jelenleg egy 45 éves „átlag magyar” várható élettartama 78 év, a többség 96 évig szeretne élni. A valóság persze elmarad ezektől a vágyaktól, pedig 1969 és 2019 között majdnem 8 évvel nőtt a születéskor várható élettartam. Ha pedig az a kérdés, hány évre számítunk valójában, akkor az átlag 83 évre jön ki – ami még mindig jóval magasabb a realitásnál, de sokkal alacsonyabb a vágyottnál. Ez azonban azt is jelenti, hogy újfajta élettervezésre és életstratégiára van szükségünk, amire nem vagyunk felkészülve.
A hosszabb élet nem biztos, hogy boldogabb is
Ami a hosszabb életet illeti, az egyre több ember számára elérhető. 1969 és 2019 között a fejlett világban átlagosan 10 (ezen belül Magyarországon 7) évvel nőtt a várható élettartam. Ettől azonban még nem feltétlenül érzik magukat boldogabbnak az emberek. A legkevésbé épp a legtovább élő japánokra jellemző a boldogság, de a törökökkel együtt a magyarok is ott vannak a lista végén. Az életükkel a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetűek és az egészségügyi problémákkal küzdők elégedettek a legkevésbé.
A kutatásban megkérdezett magyarok 59 százaléka számít hosszabb életre – ennél magasabb arányt csak a görögök és a spanyolok körében mértek –, de csupán 41 százalék érzi úgy, hogy erre fel is van készülve. 39 százalék azt is kifejezetten tudja, hogy időskori anyagi biztonsága ingatag lábakon áll – további 15 százalék pedig bizonytalan ebben a kérdésben –, 62 százalék viszont számol azzal, hogy az évek előrehaladtával a megtakarítási képessége csökkenni fog.
Egyre fontosabb az újratervezés
Korábban az életünk három jól elkülöníthető szakaszra volt osztható. Kezdődött a gyerekkorral és a tanulással, majd a felnőttkor aktív, jellemzően munkával töltött éveivel folytatódott – mint leghosszabb időszak –, végül pedig egy viszonylag rövid nyugdíjaskorral zárult. A mai aktív korosztályok élete viszont ennél jóval több szakaszból áll, a nyugdíjas időszak hossza pedig jelentősen megnőtt. Gyakran az aktív időszakot is tanulási periódusok tarkítják, és a nyugdíj sem jelent feltétlenül végleges szakítást a munkával. Közben pedig egyre fontosabbá válik az életközépi – vagy akár a többszöri – újratervezés, vagyis a célok és a megváltozott lehetőségek összehangolása. Mindez az élettervezésben is több komplex feladatot jelent.
Ez is érdekelhet
A kutatás felhívta a figyelmet arra, hogy most már különösen fontos kiszámolni, mennyit kellene félretennünk a nyugdíjas évekre ahhoz, hogy az anyagi biztonság a várható hosszabb élet alatt mindvégig kitartson. Az új generációk teljesen új kihívásokkal szembesülnek, emiatt egyre fontosabbá válik a tudatos pénzügyi tervezés és az öngondoskodás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
