"Éves szinten az állami gondoskodásban élő gyerekek 4-5 százalékánál fordul elő, hogy visszakerülhetnek vér szerinti családjukba, ennél valamivel magasabb arányban, körülbelül 7 százalékban fogadják őket örökbe. Az esetek többségében azonban a nevelőszülőkhöz került gyermek gyermekvédelmi gondoskodásban nő fel" - mutatott rá Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője. Hozzátette, évente közel 800 olyan gyermek van, aki 10 évesnél idősebb vagy fogyatékkal él, így nincs esélye az örökbefogadásra, miközben 2700 pár várakozik gyermekre. "Ha egy gyermeket egyszer kiemeltek a családjából, 10-ből 8 esetben ez egy életre szól. Ezért van szükség az SOS-nevelőszülőkre és támogatásukra is, hogy minden gyerek családban nőhessen fel."
A szervezet több mint ezer ember megkérdezésével készített felmérést gyermekvállalási elképzeléseikről. Az így kapott eredmények szerint a válaszadók legnagyobb hányada (81,7 százalék) az örökbefogadást részesítené előnyben, amennyiben nem lehetne természetes úton gyermeke. Asszisztált reprodukciós eljárást 71 százalékuk vállalna, harmaduk pedig azt is el tudja képzelni, hogy béranyát fogadna, ha a jogszabályok megengednék. Minden második válaszadó egyedül, partner nélkül is vállalna gyereket, illetve egyötödük ingadozik ebben a kérdésben.
Milyen az ideális család?
Minden második válaszadó szerint kettő az ideális gyereklétszám a családban, míg egynegyedük gondolja, hogy három gyermek lenne a megfelelő. Majdnem minden második megkérdezett úgy véli, az a legjobb, ha az anya a gyerek hároméves koráig marad otthon, harmaduk szerint elég a gyerek kétéves koráig mellette maradni. A házasságot a legtöbben (74,3 százalék) optimális párkapcsolati formának tartják a gyermekvállaláshoz, ugyanakkor csak a megkérdezettek negyede véli úgy, hogy az mindenképpen szükséges a családalapításhoz. Minden második résztvevő a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a házasságon kívüli párkapcsolatot is elfogadhatónak tartja a családalapításhoz.
Ez is érdekelhet
A szervezet arra is kíváncsi volt, mit gondolnak az emberek arról, ha a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyermek mégis visszakerül a családjába, mert a szülők életkörülményei rendeződtek. A többség (80 százalék) megengedően áll ehhez, amennyiben az alapproblémát a család lakáskörülményei jelentették. Ha azonban alkoholbetegség miatt került a gyermek állami gondoskodásba, már csak minden második megkérdezett támogatja a hazakerülést. A családon belüli erőszakkal kapcsolatosan a válaszadók közel 40 százalék visszaengedné a gyermeket családjába, ha a kiváltó ok megszűnik, például új párkapcsolat révén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
