A D-vitamin valójában nem is vitamin
Sokkal inkább egy hormonszerű előanyag, amely az aktív D-hormon termelődéséhez járul hozzá a szervezetben. Felnőttek számára 1500-2000 nemzetközi egység bevitele javasolt naponta, a téli hónapokban főként táplálékkiegészítők formájában, mivel csupán élelmiszerekből ekkora mennyiség nem fedezhető. Túlsúlyosak esetében ez az érték még magasabb is lehet, akárcsak a kor előrehaladtával, ahogy a szervezet termelőképessége csökken. A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium ) szintén jelentősen növelik a D-vitaminra vonatkozó szükségletünket .
A csontok védelmezője
A D-vitamin (kalciferol) ultraibolya sugárzás hatására a szervezetben is képződhet - koleszterin segítségével - előanyagaiból. Ilyenkor D3-vitamin jön létre, míg D2-vitamint növények tartalmaznak, az állati eredetű élelmiszerekben pedig mindegyiket megtalálni. A legjobb forrást a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek jelentik.
A D-vitamin nélkülözhetetlen a kalcium és a foszfor felszívódásához, beépüléséhez, a csontképződés folyamatához és a csontok egészséges fejlődéséhez, gyógyulásához, a csontritkulás megelőzéséhez, miközben véd a magas vérnyomástól, a ráktól és számos autoimmun betegségtől is. Hatékony a fog- és fogágybetegségek , valamint a pikkelysömör kezelésében.
Megviseli a szervezetet a hiány
A D-vitamin hiányának elsődleges jele lehet az angolkór (rachitis, mely a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének összetett zavara), a csontok deformálódása, a gyakori csonttörés, a nehéz csontgyógyulás és a csontritkulás. Fokozza az autoimmun betegségek kialakulásának esélyét, mint amilyen a reumás ízületi gyulladás, az inzulinfüggő cukorbetegség és a sclerosis multiplex . A hiány hozzájárul a szívelégtelenség, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés kialakulásához. Vesebetegségek, emlőrák és vastagbéldaganatok létrejöttében is nagy szerepet játszik a D-vitamin nem megfelelő mennyisége, emellett kedvezőtlenül befolyásolja a teherbeesést, policisztás ovárium szindrómához vezethet, vagy akár cukorbajhoz, máj és epeúti megbetegedésekhez.
Csecsemők esetében vigyázni kell a túladagolásra, amelynek hatására általános mérgezési tünetek léphetnek fel: rossz étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizeletkiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság, bőrviszketés. Emellett a vesék működése is károsodhat, vesekő képződhet. Felnőttek esetében a túladagolás veszélye csak az igen nagy mennyiségű, mesterséges bevitel esetén áll fenn. Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a felesleg elraktározódik, túladagolási tüneteket pedig csak az ajánlott mennyiség százszorosának hosszú időn át tartó szedése okoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
