A Biblia szerint Krisztus nagypénteken halt meg a kereszten, majd harmadnapra – vasárnapra – feltámadt, győzelmet aratva a halál felett. A húsvét a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik, így pontos dátuma évről évre változóan március 21. és április 25. közé esik. Az idei évben április 9-én tartjuk húsvét vasárnapját. Mint azt a BBC írja, a templomi szentmisék és közös családi étkezések mellett akadnak kevésbé vallásos töltetű hagyományai is a húsvétnak, amelyeket széles körben tartanak az emberek. Lássuk, honnan erednek ezek a tradíciók.
Miért festünk tojást?
Manapság szívesen nassolunk csokitojásokat húsvétkor, eredetileg azonban az egyházi vezetők tiltották a tojásfogyasztást az ünnephez vezető héten, azaz a nagyhéten. Így aztán minden tojást, amelyet azon a héten tojtak a tyúkok, az emberek kidíszítették, és ajándékként adták a gyerekeknek. A pogány hagyományokban a tojás az új életet szimbolizálja, míg a keresztény kultúrkörben hasonlóképpen Jézus Krisztus feltámadásával hozható kapcsolatba írja – a history.com. Ebből nőtte ki tehát magát a ma ismert tojásfestés, a kisgyermekek egyik kedvelt ünnepi elfoglaltsága.
Hogyan lett csokoládé a tojásból?
Az első csokitojásokat Franciaországban és Németországban készítették a 19. században, akkor még azonban meglehetősen kemény textúrájú és keserű ínyencségnek számítottak. Ahogy aztán a csokoládékészítés technológiája fejlődött, a húsvéti csokitojások is mind inkább elkezdtek hasonlítani arra, ahogyan ma ismerjük. Természetesen ezzel egyidejűleg hamar népszerű édességgé váltak az édesszájú gyerekek körében, tradícióként pedig azóta is töretlenül él a csokitojások élvezete az ünnep alkalmából.
Ez is érdekelhet
A húsvéti nyuszi szerepe
A húsvéti nyúl története szintén pogány hagyományokból ered, habár a történészek úgy tartják, tradícióként csak a 19. század környékén vált általánossá. Mivel a nyulak jellemzően szapora állatok és nagy alom kölyöknek adnak egyszerre életet, így a tojáshoz hasonlóan ugyancsak egyfajta szimbólumként szolgálnak az új életre. Németországban a gyerekek már az 1700-as években is építettek fészkeket, azokban répát hagyva hátra az "Osterhazénak", azaz a húsvéti nyúlnak. A legenda ugyanis úgy tartotta, hogy a húsvéti nyúl tojja, díszíti ki, majd rejti el a húsvéti tojásokat a jó gyerekek számára. A manapság oly népszerű tojásvadászat is innen származik tehát. Érdekesség, hogy Svájcban a húsvéti tojást nem egy nyuszi, hanem egy kakukk hozza, Németország egyes részein pedig egy róka.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: