A Semmelweis-egészségnapok részeként megtartott előadásában a főorvos kifejtette, a 25-35 év közötti korosztály esetében a legalacsonyabb a koraszülések aránya, a csecsemőhalandóság, továbbá az olyan, a teherbeesést megnehezítő vagy gátló állapotok előfordulása, mint a petefészek-kimerülés, a különféle méhűri elváltozások, a szexuális úton terjedő fertőzések és daganatos megbetegedések - olvasható a Magyar Nemzet tudósításában. A szakember kitért rá, mind a gyermekre vágyó nőknek, mind a leendő apáknak nagyon tudatosan meg kellene tervezniük a családalapítást.
Magyarországon ma körülbelül 150 ezerre tehető a meddő párok száma. Dr. Sipos Miklós szerint "a meddőség nem szégyen, hanem betegség, mégpedig népbetegség", a rizikótényezők közül pedig a kései gyerekvállalást nevezte meg a legjelentősebbnek. Emellett az is látható a statisztikai adatokból, hogy fokozatosan romlik a férfiak megtermékenyítőképessége. Az elmúlt negyven évben ötven százalékkal csökkent a spermiumkoncentráció és hatvan százalékkal a gyors mozgású hímivarsejtek aránya
Ez is érdekelhet
Egy amerikai tanulmány eredményeit idézve a specialista rámutatott, a lombikbébiprogramok sikeressége 32 éves korig mintegy 40 százalékos, 40 éves kor felett azonban drámaian csökken. A 43-44 év feletti páciensek negyede a petesejtleszívásig sem jut el, és mindössze a beültetések 1-3 százalékából születik egészséges baba. A főorvos úgy fogalmazott, 35 év alatt egy, 35 év felett viszont már fél év sikertelen próbálkozás után érdemes meddőségi kivizsgálásra jelentkeznie a pároknak. Időben felfedezve ugyanis a probléma sok esetben hatékonyan kezelhető a legkorszerűbb diagnosztikai és egyéb eljárásoknak köszönhetően, ezáltal elérhető, hogy a vágyott babák természetes úton foganjanak meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: