Módosult a vizsgált növényvédők köre
Az EMMI tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára nemrég módosította azoknak a peszticideknek (növényvédő szereknek) a körét, amelyeket 2018-tól kötelező vizsgálni. - A környezetben már hosszú évtizedek óta jelen lévő perzisztens klórozott növényvédő szerek (ilyen például a DDT) mellett a vízbázisok biztonságát a mezőgazdaságban használt új vegyületek is kockáztatják, amelyek a bomlástermékeikkel, azaz metabolitjaikkal együtt tovább szélesítik a vizsgálandó molekulák körét - mondta el az InGreen környezetipari magazinnak Palotai Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium környezetvédelmi üzletágának vezetője.
Elég csak a számos vitát kiváltó, gyakorlatilag az egész földgolyót beborító növényvédő szerre, a glifozátra , illetve annak metabolitjára, az AMPA-ra gondolni, amely vegyületeket hamarosan ugyancsak kötelező vizsgálni. Palotai Zoltán kiemelte, hogy míg az agrárium közel ezer vegyületet használ, a törvényalkotónak rendkívül nehéz meghatároznia, melyek legyenek a vizsgált célkomponensek egy adott országban.
Biztonságosabb ivóvízszolgáltatás
A maximális biztonságot az jelentené, ha a teljes spektrumot vizsgálnák, ám ez reálisan nem teljesíthető, hiszen túlmutat a kockázat megszüntetéséhez szükséges befektetések ésszerűségén. Viszont egy olyan átfogó vizsgálati csomag, amelyet például a Wessling laboratóriuma a maga 600 vegyületével képes nyújtani a szolgáltatóknak - köztük természetesen a 2018-tól és 2019-től kötelezően vizsgálandó komponensekkel - már megnyugtató választ tud adni a felmerülő kockázatokra. Így még biztonságosabbá válik az ivóvíz szolgáltatás és -fogyasztás, mindemellett pedig Magyarország egyre jobb összhangba kerül az EU Víz Keretirányelv előírásaival, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83EK-rendelet szemléletével.
Mikroműanyagok: jelentős veszélyforrás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mikroműanyagok előfordulását az elmúlt években számos helyen leírták, köztük európai tavakban (pl. Garda-tó) és folyókban (Duna, Rajna), és potenciális kockázatuk kutatása ugyan még kezdeti fázisban tart, azonban több esetben megállapították, hogy élőlények tápcsatornájába kerülve gyulladásos folyamatokat indukálhatnak. Emellett a gyártás során használt toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok (biszfenol-A, ftalátok és polibrómozott-difenil-éter égésgátlók) kioldódása is problémát jelent, illetve a környezeti szennyezők (pl. policiklikus aromás szénhidrogének - PAH-ok, poliklórozott bifenilek, DDT) mikroműanyagok felületéhez kötődése, melyek így jóval koncentráltabb formában juthatnak az élőlények szervezetébe - írja a Magyar Víziközmű Szövetség lapjában, a Vízmű Panorámában.
A mikroműanyag új környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és egészségügyi veszélyforrásnak is tekinthető, hisz már nem csak a tengerekben, de a felszíni vizekben és a víziközművekben is kimutatható. 2017 végén a MaVíz közvetítésével négy magyarországi vízmű bízta meg a laboratóriumot mikroműanyag-vizsgálatokkal, amelyek alapján elmondható, hogy több mintában -is megjelentek a mikroműanyagok, esetenként 2-17,4 részecske/m3 koncentráció közötti értékben. Több vízmű mintájából polietilén (PE) és politetrafluor-etilén (PTFE) volt kimutatható. Egy-egy mintában poliészter (PES) és fenoxy-műgyanta részecskék is megjelentek. A PE-részecskék vélhetően kemény műanyag csőből származtak, míg a PTFE-szálak a tömítéshez használt zsinórból.
Forrás: laboratorium.hu
