A kutatók philadelphiai lakosok mentális egészségi állapotát mérték fel azelőtt és azután, hogy a környékükön található üres telkeket növényekkel ültették be. Az eredményeket kontrollcsoportok adataival hasonlították össze. Úgy találták, hogy a bezöldített területek 400 méteres körzetében lakóknál 41,5 százalékkal csökkent a depresszió érzése azokhoz képest, akik az üresen hagyott telkekhez közel laktak. Az új zöldfelületek környékén lakók mentális egészségi problémái pedig 63 százalékkal csökkentek a kontrollcsoporthoz képest.
"Az elhagyatott és üresen álló területek olyan tényezők, amelyek növelik a helyi lakosoknál a depresszió és a stressz kockázatát, és megmagyarázhatják a mentális betegségek terén tapasztalható társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket" - mutatott rá Eugenia C. South, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa, a JAMA Network Open című szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmány vezető szerzője. "Az üres telkek bezöldítése olcsó és könnyen megléphető módja a városok fejlesztésének és annak, hogy javítsunk a városlakók egészségén" - tette hozzá a tanulmányt szintén szerzőként jegyző Charles C. Branas, a Columbia Egyetem epidemiológiai tanszékének vezetője.
Csak a növények hoztak javulást
A kutatásba 541 elhagyatott üres telket vontak be: volt, amelyet bezöldítettek - fűvel, fákkal ültették be, körbekerítették és rendszeresen gondozták -, volt, amelyet csak rendbe tettek - felszedték a szemetet, és ahol magától fű nőtt, ott levágták - , és volt, amelyhez egyáltalán nem nyúltak. A felméréseket 342 embernél végezték el 18 hónappal a kiválasztott területek rendbetétele, illetve bezöldítése előtt, és 18 hónappal utána. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők milyen gyakran érezték magukat idegesnek, kétségbeesettnek, nyugtalannak és depressziósnak.
Ez is érdekelhet
A leglátványosabb eredményeket a szegénységi küszöb alatt élők negyedeiben tapasztalták, ahol a zöldterületekhez közel lakóknál több mint 68 százalékkal csökkent a depresszió. Az elhanyagolt területek rendbetétele ugyanakkor nem hozott jelentős változást a résztvevők mentális egészségében. John MacDonald, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, a tanulmány társzerzője szerint ez azért van, mert az egyszerű rendbetétellel nem születtek újabb zöldfelületek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
