A depresszió kifejezést a köznyelvi és az orvosi kontextusban eltérő módon használják. A hétköznapi ember sokszor úgy gondol rá, mint pusztán múló lehangoltságra, amelyen az ember egy rövid melankolikus időszakot követően túllendülhet. Orvosi értelemben azonban egy összetett, komoly veszélyt jelentő betegséget takar, amelynek kezelése sok esetben szakembert is kíván. Az orvostudomány már a 19. századtól betegségként tartja számon, diagnózisát ugyanakkor megnehezíti, hogy változatos tünetek jelentkezhetnek a hatására, amelyek nem mindig utalnak rá egyértelműen.
Környezeti, pszichológiai és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak a depresszió kialakulásában. Hátterében trauma, gyász, anyagi gondok, munkanélküliség is állhat, sok esetben azonban kevésbé kézzelfogható okok váltják ki. Előfordulhat, hogy a tünetek csak bizonyos hónapokhoz köthetők (ezt hívjuk szezonális depressziónak), általában a téli időszakban jelentkeznek, de van egy olyan kisebb csoport is, akiket a depressziónak ez a formája a nyári időszakban érint. A közhiedelemmel ellentétben nem csupán a melankolikus hangulat utalhat rá, de olyan tünetek is, amelyeket rendszerint nem szoktunk a depresszióhoz kötni. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.
Változás az étvágyban és a testsúlyban
Egyeseknél a depresszió falási rohamokat eredményez, mások pedig kevesebbet étkeznek miatta, a betegségre így a testsúly csökkenése, illetve növekedése is felhívhatja a figyelmet. A helytelen táplálkozás persze az energiaszintre is visszahat, ami csak fokozza az érintettekben a szorongásos panaszokat. Az elhízás, illetve túlzott fogyás szintén befolyásolhatják az érintett önképét, önértékelését, az étkezési zavarok így többféle módon is hatással lehetnek a depresszióra.
Mosolygós depresszió
Hivatalos klinikai diagnózis egyelőre nincs rá, de a köznyelvben csak „mosolygós depressziónak” hívják azt az állapotot, amikor a lehangoltságra semmilyen látható jel nem utal. Sőt, sok esetben ennek ellenkezője látszik, az érintettek fokozott jókedvvel próbálják álcázni (vagy akár magukban elfojtani) a negatív érzéseket. Előfordulhat, hogy egy depresszióval küzdő ember a társaság középpontja a közösségi eseményeken, kiemelkedően produktív a munkájában, az álarc mögött viszont súlyos lelki gondokkal küzd a mindennapokban. Ez az álarc azonban idővel lehull, az aktív időszakot pedig sok esetben egy passzív, visszahúzódó periódus követi, amikor a lelki terhek látszólag felülkerekednek a betegen.
Alvászavarok, megváltozott alvási szokások
Ugyan az alvászavarok nagyon gyakori velejárói a depressziónak, mégis kevesen kapcsolják össze a két problémát. Időnként mindenkinek van egy-egy rosszabb éjszakája, amikor nehezen hajtja álomra a fejét, vagy éjszakánként gyakran felébred. Hogyha azonban a panaszok hónapokig visszatérő problémát jelentenek, mindenképpen érdemes erre a betegségre is gyanakodni.
Akárcsak a megváltozott étvágy, úgy az alvászavarok is tovább erősíthetik a depressziót és a szorongással járó panaszokat. Hogyha ugyanis nem tudjuk megfelelően kipihenni magunkat, úgy a munkahelyünkön is szétszórtabbak leszünk, még több kudarc ér minket a mindennapokban, ami csak elmélyíti a lelki panaszokat. Bizonyos kutatási eredmények szerint a krónikus alváshiány olyan neurokémiai változásokat idéz elő az agyban, amelyek önmagukban is hozzájárulhatnak a depresszió kialakulásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Krónikus fájdalmak testszerte
A lelki problémák többféle testi tünettel is jelentkezhetnek. A szorongás miatt gyakran felvett, egészségtelen testhelyzet hatására a gerinc felső szakaszán és a nyakban is visszatérő fájdalom jelentkezhet. Emellett az érintettek gyakran küzdenek különféle emésztőrendszeri problémákkal és fejfájással.
Ez is érdekelhet
Fontos a megfelelő kezelés
Ahogy a fenti tünetekből is jól kirajzolódik, a depresszió az elme és a test rendkívül összetett betegsége, ami miatt a kezelése is egyénenként eltérő megoldásokat kívánhat. A legtöbb esetben a gyógyuláshoz elengedhetetlen például az életmódváltás, amelynek alapja a rendszeres testmozgás, illetve a lemondás a betegséget gyakran kísérő káros szenvedélyekről. Sok esetben viszont az orvosi segítség is elengedhetetlen, a depresszió tünetei kapcsán ezért mindenképpen érdemes konzultálni egy szakemberrel.
