Aki már látott cigicsikket, biztosan fel tudja idézni magában a használt füstszűrő sárgás-barnás árnyalatát. Az elszíneződést a dohány és a papír égéséből származó káros anyagok okozzák, amelyeket a fogyasztók a füsttel együtt átszívnak a szűrőn. Mint ismert, ebben a füstben mintegy 4000 különböző anyag található, amelyek közül több mint hetvenről már bebizonyították, hogy potenciálisan rákkeltő. A dohányzás megnöveli egyebek mellett a tüdő- és gyomorrák, valamint a szájüregi daganatok kialakulásának kockázatát, de megemeli a magas vérnyomás, a szívroham, a stroke, a meddőség és a bőr korai öregedésének rizikóját is. Tehát a legjobb, ha teljesen felhagyunk a dohányzással.
Létezik kevésbé ártalmas alternatíva?
A dohányipar képviselőit, az egészségügyi szakértőket és a tudósokat egyaránt régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon lehet-e kevésbé ártalmas termékkel helyettesíteni a hagyományos cigarettát. Alapfeltevésük szerint a dohányzás károsító hatásait túlnyomó részben az égés okozza, nem pedig a nikotin. Ezért szerintük jelentősen – nagyjából 70-95 százalékkal – csökkenthető az említett megbetegedések esélye, ha a nikotint ezentúl égés- és füstmentes módszerekkel juttatják be azok a fogyasztók, akik nem tudnak vagy nem akarnak leszokni.
Az alternatívák alatt pedig alapvetően háromféle technológiával találkozhatunk:
- a hevítésen alapuló eszközök,
- a folyadékot párologtató elektronikus cigaretták
- valamint a dohánymentes, nikotint tartalmazó párnák.
Az első két technológiában közös, hogy használatuk közben – a hagyományos cigarettával ellentétben – nincs valódi égés, így nem képződik füst, csak aeroszol. A nikotinpárna esetében pedig nem történik belélegzés, a nikotin a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel. „Ez egy nagy előrelépést jelent a kevesebb ártalom felé” – hangzott el az egyik előadásban.
Érzi-e a tüdőnk a különbséget?
A BAT southamptomi csapata jelenleg több mint négyszáz magasan képzett szakemberből áll. Kutatásaik középpontjában az innovatív és a csökkentett kockázatú dohányipari termékek kifejlesztését helyezték. Meggyőződésük, hogy a dohány- és nikotintermékekkel kapcsolatos tévhitek csak a tudomány segítségével oszlathatóak el.
Éppen ezért – a vállalat kutató- és fejlesztő központjában tartott sajtóbejárás során – rengeteg kísérleti eredményt ismertettek a szakértők. A hagyományos cigaretta, valamint az égés- és füstmentes technológiák közötti egyik jelentős különbséget úgy szemléltették, hogy bemutattak egy normál füstszűrőt, amely már hat slukk után erősen elszíneződött, majd mellétették a hevítéses technológiánál használt rúd végén található szűrőt, amely még mintegy kétszáz szívás után is csak minimálisan sárgult be.
Kipróbálták, hogy a laboratóriumi körülmények között kitenyésztett tüdőszövetek hogyan reagálnak a hagyományos cigaretta füstjére, valamint az elektronikus cigaretta aeroszoljára. Az előbbi esetében már néhány fújás után is látszott a károsodás, míg az ártalomcsökkentett termék esetében több száz slukkot követően sem mutatkozott látványos elváltozás. De ugyanezt találták tüdő- és idegsejtek vizsgálatakor is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindezek miatt feltételezhető, hogy az innovatív dohányipari technológiák használata még hosszabb távon is potenciálisan kisebb kockázatot jelent, mint a hagyományos cigarettázás, ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezeknek a technológiáknak a hosszú távú hatásait egyelőre vizsgálják. Egy valami azonban biztos: az ártalomcsökkentés legjobb módja az, ha leszokunk a dohányzásról, és egyáltalán nem gyújtunk rá.
