A Föld lakosságának alkoholfogyasztása 70 százalékkal emelkedett 1990 és 2017 között - állapította meg a 189 ország adatait elemző kutatás. A vizsgálathoz 15 és 99 év közötti emberek 1990-es, 2010-es és 2017-es alkoholfogyasztási szokását elemezték. A tanulmány szerint a Távol-Keleten és Indiában különösen nagy mértékű az emelkedés, a fejlett nyugati ipari államokban ugyanakkor csökkent az alkoholfogyasztás. A szakértők szerint az értékek nemcsak a fejenként megnövekedett átlagfogyasztás miatt ugrottak meg ennyire, hanem a népességnövekedés miatt is.
Halálos függőség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2016-ban minden 20. haláleset hátterében az alkohol állt. A szeszes italok fogyasztása ugyanis összefüggésbe hozható a közlekedési balesetek, a szív- és érrendszeri problémák, valamint a daganatos megbetegedések miatt halálozásokkal is. Emiatt a szervezet szerint 2025-re a 2018-as mértékhez képest tíz százalékkal csökkenteni kell a visszaeső alkoholfogyasztást.
A tanulmány szerzői szerint azonban ez a cél valószínűleg nem fog teljesülni. "Ehelyett az alkoholfogyasztás a megjósolható betegségek egyik fő rizikófaktorává válik, hatásai pedig jelentősen megnövekednek más kockázati tényezőkhöz képest" - magyarázta Jakob Manthey, a Drezdai Műszaki Egyetem klinikai pszichológiai és pszichoterápiai intézetének kutatója.
A fiatalok is isznak
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Bár a rendszeresen alkoholt fogyasztó fiatalok száma csökkent, egyre gyakoribb a rohamszerű, mértéktelen ivászat - közölte a német szövetségi kormány kábítószerügyi megbízottja. A gyors lerészegedést eredményező, úgynevezett rohamivás (binge drinking) a 12-17 éves németek körében egyre kevésbé jellemző, a 18 és 25 év közöttiek körében viszont ismét terjed. Az ilyen ivászatokba havonta legalább egyszer bekapcsolódók aránya tavaly 37,8 százalék volt.
