A WHO adatai szerint évente több mint 8 millió ember hal meg a világon a dohányzás következtében. Ebből 7 millió körüli az aktív, 1,2 millió körüli pedig a passzív dohányosok száma - utóbbi adat jól mutatja, hogy a dohányzás mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt, tehát azoknak az életét is veszélyeztetheti, akik úgy lélegeznek be füstöt, hogy ők maguk egyáltalán nem is cigarettáznak.
A dohányzás minden formája káros az egészségre és számos betegség kialakulásáért felel. Hatására nő a daganatos, a szív-, a tüdő- és fogászati betegségek, illetve a diabétesz kockázata, emellett hangulatingadozásokat okozhat, és az immunrendszert is meggyengítheti. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem elsősorban a nikotin (bár tény, hogy függőséget okoz, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást is), hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Erre Michael Russell professzor, az ártalomcsökkentés úttörője már az 1970-es években felhívta a figyelmet . Mint mondta, "bár az emberek a nikotin miatt dohányoznak, de a kátrány miatt halnak meg".
Fizikailag és mentálisan is kicserélődünk
A fentiek alapján nem túlzás kijelenteni: kevés jobb dolog történhet a szervezetünkkel, mint az, hogy el sem kezdünk dohányozni, ha viszont már megtörtént, akkor mielőbb letesszük a cigarettát. De egészen pontosan milyen hatása lehet? Kezdjük például azzal, hogy hosszabb ideig élhetünk, a leszokás ugyanis több súlyos betegség (pl. tüdő- és szívbetegség) kialakulásának veszélyét csökkentheti. Ezt igazolta például a Német Rákkutató Központ vizsgálata is, amely ráadásul arra is rámutatott, hogy a dohányzás abbahagyásához sosincs késő, hiszen még 60 éves kor fölött is nyerhetünk plusz éveket.
A dohányzás abbahagyását követő 9 hónapon belül akár 10 százalékkal is javulhat a tüdőkapacitás, így könnyebbé válik a levegővétel, és kevesebbet köhögünk majd. 2-12 héten belül a vérkeringésünk is javul, aminek köszönhetően fizikailag terhelhetőbbek leszünk, jobban bírunk futni, gyalogolni, cipekedni. Az immunrendszerünk szintén erősebbé válik, így kisebb lesz annak a veszélye, hogy elkapunk valamilyen fertőzést. Ha pedig mégis ágynak esnénk, gyorsabban gyógyulunk majd.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Pozitív változás, hogy javul az ízlelésünk és a szaglásunk is, hiszen az érzékelésünket nem tompítják el többé a cigarettában lévő káros vegyi anyagok. Idővel a bőrünk is átalakul. Több tápanyaghoz, egyebek mellett oxigénhez jut, ily módon visszanyeri egészséges színét, feszesebbé, rugalmasabbá válhat. Külsőnk azonban nemcsak a bőrünk változása miatt lehet esztétikusabb. A fogak fehérebbek, egészségesebbek lesznek, és csökken az ínybetegségek kialakulásának kockázata. Ami pedig a mentális egészséget illeti: a füstmentesség enyhíti a stressz-szintet, a depresszió és a szorongás súlyosságát, valamint javítja a hangulatot.
Fontos a tervezés és a motiváció
Megéri tehát letenni a cigarettát, bár korántsem könnyű feladat. Legyen egy tervünk például, mit tegyünk akkor, ha ránk tör a sóvárgás (valamilyen figyelemelterelő hobbi gyakorlása nagyon hasznos lehet ilyenkor). Ugyancsak segíthet, ha van motivációnk. Megvédenénk a saját szervezetünket, vagy egy, a környezetünkben élő szerettünkét, esetleg fiatalosabban szeretnénk kinézni? Bármi legyen is az ok, a lényeg, hogy elég komoly legyen ahhoz, hogy hozzájáruljon a rágyújtás utáni kényszer legyőzéséhez. Amennyiben úgy érezzük, egyedül nem megy, kérjük szakember segítségét.
Ha (egyelőre) nem sikerül
Ha valamilyen oknál fogva nem hagyjuk abba a dohányzást, akkor is törekedni kell legalább arra, hogy az ártalmakat csökkentsük. Az elmúlt évtized innovációi lehetővé tették az olyan füstmentes alternatívák fejlesztését, amelyek nem járnak együtt a dohánylevél égetésével - így füst és hamu sem képződik -, ilyenek például az elektronikus cigaretták, a hevített dohánytermékek vagy a nikotinpárna. Ezáltal - a hagyományos dohánytermékek fogyasztásához képest - számottevően kevesebb lehet a káros vagy potenciálisan káros anyagnak való kitettség. Érdemes hiteles, megbízható forrásból tájékozódni, és utánanézni, milyen lehetőségek vannak az ártalomcsökkentés terén, mert egyes technológiákon beül is óriási különbségek lehetnek.
Ez is érdekelhet
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült.
