A XXI. század pestise
A dohányzás az egész világon egyre szélesebb körben és egyre kíméletlenebbül szedi áldozatait. A WHO a XXI. század pestisének nevezte: 1,3 milliárd embert érint, és közülük évente mintegy 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ma Magyarországon 3,5 millió ember fújja, 6,5 millió pedig szívja a cigarettafüstöt.
A dohányzás következtében minden 15. percben meghal valaki, így évente egy kisvárosnyi embert, harmincezer honfitársunkat veszítjük el értelmetlenül. A nikotin alattomos méreg, az egyetlen legális drog, a "kemény" drogoknál gyorsabban, nagyobb százalékban alakít ki függőséget. A cigarettafüstben lévő kátrány pedig bizonyítottan rákkeltő.
Világszerte emberek százezreinek halálát okozza a passzív dohányzás is. Egy cigarettázó kolléga mellett eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó is. A füstös otthonban élő gyerekek körében is nagyobb a hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás gyakorisága, mint azoknál a kicsiknél, akik jóval egészségesebben, füstmentes környezetben nőhetnek fel.
Egy sorsjavító mozdulat
Miért érdemes leszokni?
Ha az egészségügyi következmények kerülnek szóba dohányosok társaságában, szinte biztosan akad valaki, akinek a "nagyapja láncdohányos volt egész életében, mégis 90 éves korában, balesetben halt meg". Biztosan ilyen is akad, de nem ez a jellemző. Néhány sokkoló tény talán érzékelteti, mi mindent kockáztat, aki legyint a figyelmeztetésekre: Napi 1-4 szál cigaretta megháromszorozza a halálos szívbetegség kialakulásának esélyét. A szívinfarktusnak, érelmeszesedésnek, magas vérnyomásnak és az agyvérzésnek is a dohányzás az egyik legfontosabb ismert kockázati tényezője. A cigarettafüstben négyezerféle anyag van, köztük több rákkeltő hatású. Nem véletlen, hogy a rák egyes formái jóval gyakoribbak a dohányzók körében. "Ne szépítsük, a tüdőrákos esetek 89 százaléka a dohányzásra vezethető vissza!" - foglalta össze szakterületének tapasztalatait dr. Stájer Géza tüdőgyógyász professzor.
A dohányzás szenvedélye hozzájárulhat több más, például a gége-, a szájüregi és garatrák, ezen kívül a hasnyálmirigy, hólyag- és méhnyakrák kialakulásához, sőt, amerikai kutatók összefüggést találtak a dohányzás és a vastag- és végbélrák gyakorisága között is. A cigarettafüst irritálja a légutakat, az állandó fulladásérzés, köhögés rontja a mindennapi teljesítményt. A dohányosoknál jellemző a hörgőgyulladás, a tüdőgyulladás és a középfülgyulladás, ezen felül pedig 33 százalékkal nagyobb az asztma kialakulásának kockázata náluk a nemdohányzókhoz képest. A COPD (krónikus, légúti szűkülettel járó, progresszív betegség) kialakulásának is a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás.
Mind a cukorbetegség, mind a cigarettázás önmagában is növeli az érelmeszesedés kockázatát. Ha a kettő egymással társul, a következmények még súlyosabbak lehetnek. A dohányzó nőknél nehezebb lehet a teherbeesés, ugyanakkor gyakoribb a vetélés és a koraszülés. A gyermekvárás időszakában az édesanya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézheti elő, kisebb lehet az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mell-körfogata.
Az utolsó slukk
Az utóbbi években több új, leszokást segítő gyógyszert is kifejlesztettek. Az orvosok szerint ezek, és az alkalmazott viselkedés-terápia együttesen nyújthatnak hathatós támogatást a dohányzással szemben. Ma a siker reményével kecsegtető legjobb módszer az, hogy ha valaki 3 hónapon keresztül részt vesz egy leszokást támogató programban és, hogy ha már kialakult a nikotinfüggőség, akkor valamilyen gyógyszeres segítséget is igénybe vesz.
Tisztuló szervezet
A füstmentes élet előnyei már öt perccel az utolsó elszívott szál után jelentkeznek, hiszen azonnal nő a szív oxigénnel való ellátottsága. Húsz perccel később a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik. Egy nappal később már csökken a szívinfarktus veszélye és nő a szervezet fizikai terhelhetősége. Két nap múlva már tapasztalhatják, hogy az íz és a szagérzékelés jelentősen javul, a lehelet dohányfüst-szaga megszűnik.
Ahogy a szervezet fokozatosan "tisztul", úgy csökken a dohányzás megbetegítő következményeinek veszélye. Három hónap múlva az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés csökken, kilenc hónappal a sikeres leszokás után az egykori dohányzása már nem veszélyezteti a születendő gyermekét. Egy év múlva a szívinfarktus és a gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken, ugyanez a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűségéről öt évvel később mondható csak el. Tíz év elteltével lesz a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint a nemdohányzók esetén, és 15 év múlva "felejti el" a szervezet végleg a dohányzást, amikor a szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.
Legjobban: