Mi a demencia?
Demenciáról akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében kezdenek el hanyatlani. Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének és az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása, személyiség- és magatartásváltozás, valamint az önellátó képesség romlása. Mindehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulhatnak. A legjelentősebb kockázati tényező az életkor. A 65 évnél idősebb lakosság körében 10 százalék, 90 éves korra azonban már 30-35 százalék a demensek aránya.
Dr. Zékány Zita belgyógyász, gerontológus szerint a demenciának többféle oka lehet, a leggyakoribb az Alzheimer-kór (a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége), de előidézhetik vaszkuláris problémák, nem jól beállított vérnyomás, illetve nem jól kezelt magasvérnyomás-betegség is. Ugyancsak előfordulhat, hogy az említett kórok kombinálódnak, és együttesen vannak jelen a páciensnél.
Bár a demenciának vannak korai tünetei, a szakember hangsúlyozza: az enyhe szimptómák könnyen rejtve maradhatnak, így sokan csak akkor veszik észre, hogy baj van, amikor már nagyon súlyosak a panaszok. "A legelső jelek egyike, hogy az érintett nem emlékszik a nevekre. Aztán elfelejti, hova tett el bizonyos dolgokat, vagy milyen feladata van, nem tudja, miért indult el arra, amerre. A durvább tünetek közé tartozik, ha folyamatosan keresi a szavakat, elhanyagolja az öltözködését, nem tud többé autót vezetni, vagy nem talál el oda, ahova menni szeretne" - magyarázza Zékány Zita, majd hozzáteszi: a betegség korai szakaszában inkább tétova a páciens viselkedése, később azonban agresszívvá is válhat, amikor valaki türelmetlenül szól hozzá, vagy próbálja erőszakosabban irányítani.
Diagnózisa, kezelési lehetőségek
Amennyiben felmerül a betegség gyanúja, először célszerű háziorvoshoz fordulni, aki nagy valószínűséggel pszichiátriai kivizsgálásra ad beutalót. Mint azt Zékány Zita elmondta, az első vizsgálatok elég időigényesek, számtalan tesztet végeznek el, és ki is kérdezik a beteget. "Tesztelik például, hogy ha kap egy üres órát, akkor be tudja-e rá rajzolni azt az időt, amit mondanak neki. Aztán létezik egy úgynevezett Mini Mentál teszt is, amely néhány kérdésből áll, például visszafele kell számolni, vagy mondanak 3 szót, amit a betegnek meg kell ismételnie. Az érintett attól függően kapja a pontokat a feladatokra, hogy hány kérdésre felelt jól, az eredmény pedig megmutatja, hogy súlyos, középsúlyos stb. mentális hanyatlásról van szó" - így a szakember, aki felhívta a figyelmet, hogy eszközös vizsgálatok is történnek, mint például CT, MR, illetve laborvizsgálatok, amelyek során a többi között máj-, vesefunkciót, pajzsmirigyműködést, vitaminszinteket néznek.
A megfelelő terápiáról akkor döntenek, ha az összes szükséges eredmény elkészült, a kezelés típusa pedig attól függ, pontosan milyen betegség áll a demencia hátterében, folytatja Zékány Zita. Az Alzheimer-kórnál neurotranszmitterhiány vagy -működészavar, és patológiás fehérjefelhalmozódás mutatható ki az agyban, ennek megfelelően enyhe esetben pl. cholieszterázgátlót adnak, mely gátolja az acetilkolin lebontását. Ha vaszkuláris okokra derül fény, akkor fontos a vérnyomás és a koleszterinszint helyes beállítása, de a magas vércukorszint vagy vérzésszint megszüntetése, a testsúlykontroll is.
A doktornő ugyanakkor nyomatékosította: mivel a különféle készítmények szedésével csak lassítható a folyamat - például az Alzheimer-kór esetében -, maga a betegség nem gyógyítható, a legfontosabb a megelőzés lenne. "Gondoskodjunk agyunk tornáztatásáról! A sakk, a keresztrejtvényfejtés, a nyelvtanulás, a társasjáték remek hatást válthat ki, de ugyanúgy a tánc is, hiszen ritmikus, társas tevékenység" - tanácsolja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Milyen hatással van a mindennapokra?
A demencia nemcsak az érintett, de a családja számára is megterhelő, és jelentős hatással van a mindennapokra. "A demens beteg mindenekelőtt sokkal több türelmet, szeretetteljes hozzáállást igényel, mint egy egészséges ember. Nem érdemes erőteljesebben, kiabálva szólni hozzá, mert azt nem érti, és agresszívabban válaszol rá. Összetett mondatok, asszociatív képességeket igénylő kérdések helyett pedig egyszerű kéréseket fogalmazzunk meg. Arra is figyeljünk, hogy ne rendezzük át a lakást, hagyjunk mindent a megszokott környezetében, készítsük ki neki a kedvenc fotóit, könyveit" - összegzi a fontos információkat a szakember, aki szerint, amíg enyhe, induló betegségről van szó, igyekezzünk feladatokat adni, célokat kitűzni a számára, hogy érezze, szükség van rá. Ne ő vigyázzon az unokákra, de ha megoldható például, legyenek gyerekek a környezetében.
Szintén pozitív hatást érhetünk el, ha olyan helyekre visszük a demens beteget, ahol biztonságos körülmények között beszélgethet és találkozhat másokkal. Remek lehetőség például az idősek napközi otthona, itt amellett, hogy szakszerű gondoskodásban részesülhet, ki is kapcsolódhat egy kicsit. Zékány Zita ezenkívül kifejezetten ajánlja az Alzheimer cafékat is. Ezek olyan találkozók, amelyeket demenciával élők és hozzátartozóik részére és segítése céljából szerveznek, szakember részvételével, oldott környezetben, rendszeres időközönként. A kezdeményezés 1997-ben indult Hollandiából, itthon 2014-ben rendezték meg először.
"Itt rájönnek az emberek, hogy nincsenek egyedül a problémájukkal, és nem kell szégyellni a helyzetüket. Lehet eszmét, tapasztalatot cserélni, kérdéseket feltenni különféle területről érkezett szakembereknek - vannak, akik az ápolásban adnak tanácsot, mások szociális otthoni elhelyezésben vagy jogi témában -, és ott ülhet a demens beteg is. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a találkozókon elfogyasztott kávé másodlagosan jót tesz az agyi funkcióknak is" - említi meg mosolyogva a doktornő.
Otthoni ápolás vagy intézményi elhelyezés?
Az érintett ellátásával kapcsolatban Zékány Zita elmondta, hogy amíg megismeri a családot és nem fekvőbeteg az érintett, addig általában otthon folyik az ápolás, de van egy olyan pont, amikor már célszerű intézeti kezelést kérni. Ha megfordul a nappal-éjszaka ritmusa, inkontinens panaszok alakulnak ki, etetni kell a pácienst, vagy ön- és közveszélyessé válik, az mind mentálisan, mind fizikálisan megterheli a családot, és nem érdemes várni a segítségkéréssel.
Ez is érdekelhet
"A családnak nem kell feltétlenül egyedül megküzdenie ezzel, nem kell félni segítséget kérni. Sokan lelkiismereti kérdést csinálnak belőle, pedig az esetek többségében pozitív lesz a végkifejlet. Az idős embernek is megnyugtató, ha bekerül a megfelelő intézménybe, és a család sem megy tönkre az ellátásába" - jelentette ki Zékány Zita, aki úgy gondolja, a legtöbb szociális otthon mind az épület kialakítását, mind az ápolószemélyzet szaktudását tekintve felkészült a demens betegek fogadására. Tény azonban, hogy időben el kell kezdeni gondolkodni az érintett elhelyezésén, hiszen a férőhelyek száma véges, a férőhelyek hamar betelnek.
