Az iskola legnépszerűbb és legerősebb tanulói felnőttkorukban is jobb egészségi állapotnak örvendenek a rangsorban alattuk álló kortársaikhoz képest - derül ki egy svéd tanulmányból.
A szokatlanul széles körű és hosszú távú tanulmány tizennégyezer 1953-ban született gyermeket vizsgált, akiket 1966-ban, 12-13 éves korukban kérdeztek meg, és egészségi állapotukat 203-ig nyomon követték.
A gyerekek a társadalmi rangsorban elfoglalt helyét úgy határozták meg, hogy megkérdezték őket, kivel szerettek a leginkább együtt dolgozni az iskolában. A későbbi életkorra jellemző egészségi állapot értékeléséhez a kórházi felvételeket összesítő országos adatbázist vették igénybe.
A mellőzött, kiközösített személyekben kilencszer nagyobb valószínűséggel alakult ki szívbetegség, és négyszer nagyobb valószínűséggel kezelték őket cukorbetegséggel. Mindkettő életmóddal összefüggő rendellenesség. Esetükben kétszer nagyobb volt a mentális betegségek és a viselkedési rendellenességek kialakulásának valószínűsége, így az öncsonkítás és az öngyilkossági kísérlet is, mint a "menő" volt osztálytársak körében.
Ugyanaz a minta rajzolódott ki férfiak és nők esetében egyaránt, de a kialakult betegségek típusaiban eltérés mutatkozott.
A Journal of Epidemiology and Community Health folyóiratban megjelent tanulmány kiemelte, hogy az eredmények nem magyarázhatók a gyermek családjának foglalkozásával, jövedelmével vagy iskolázottságával. Ylva Almquist, a Stockholmi Egyetem Egészségügyi Egyenlőségi Központjának kutatója szerint a kortárscsoportban betöltött hely óriási, rettenetesen figyelmen kívül hagyott szerepet játszhat a későbbi életkor egészségi állapotának alakulásában.
Copyright AFP [2009] / Translation Medipress
Animáció: HáziPatika.com