Bár a barátságok általában a kölcsönös szeretetre, megértésre, odafigyelésre, tiszteletre épülnek, az esetek többségében mindezek mellett a féltékenység is felütheti a fejét. Gyerekként talán féltékenyek voltunk, amikor a pajtásunk kapott egy új játék babát, felnőttként pedig a barátunk szép háza, jó állása miatt érezhettük már ugyanezt. Az is biztosan előfordult már, hogy mi voltunk azok, akikre valamilyen oknál fogva féltékenyek voltak a barátok.
"A féltékenység többféle okból is megjelenthet a barátságokban. A leggyakoribb magyarázat, hogy a féltékeny barátnak alacsony az önbecsülése, az önbizalma, vagy valamilyen módon fenyegetve érzi magát" - idézi a témában írt cikkében a Shape Kathy Nickerson klinikai szakpszichológust. A szakember szerint az, akinek alacsony az önbecsülése, jellemzően negatívan gondolkodik önmagáról, ezért amikor azt látja, hogy a barátja sikeres, akaratlanul is összehasonlítja magát vele, és kisebbrendűnek érzi magát. Ilyenkor az illető meg van róla győződve, hogy kevésbé szerencsés, tehetséges vagy értékes, mint a másik.
Nickerson szerint az elhagyatottságtól való félelem is szerepet játszhat a féltékenység kialakulásában. Ha az egyik barát sikeres, a másik viszont nem, a féltékeny fél megbántva érezheti magát, és aggódhat, hogy a barátja túlnő rajta, és már nem fog kötődni hozzá. Mindez nagyon keményen hangozhat, ennek ellenére Pauline Yeghnazar Peck pszichológus arra figyelmeztetett, hogy senkinek sem kell szégyenkeznie azért, mert féltékeny a barátjára. "Az emberek rossz hírét keltik a féltékenységnek, pedig ez is csak egy érzelem, akár az összes többi. A barátok megbánthatják egymást, bosszúságot, dühöt érezhetnek, és igen, néha féltékenységet is. Gyakran kötődünk olyanokhoz, akikkel közös értékeket vallunk, ugyanazt a hobbit űzzük, vagy hasonló a világnézetünk. Emiatt nem ritka, hogy megjelenik a féltékenység. Ám amíg nem szándékosan bántjuk egymást, addig ez az érzés nem arra utal, hogy valami nincs rendben a baráti kapcsolattal."
Csak azért tehát, mert a féltékenység felütötte a fejét egy barátságban, még nem kell keresztet vetni a kapcsolatra. Egyszerűbb, ha megpróbálunk valamilyen megoldást találni, ami javíthat a helyzeten. Lássuk, mi segíthet ilyenkor!
Ha mi vagyunk féltékenyek egy barátunkra
Először mindenképpen tisztázzuk, hogy amit érzünk, az féltékenység, vagy inkább irigység. A tévhitekkel ellentétben ugyanis a kettő nem ugyanaz. "Amikor irigységet érzünk, gyakran azt akarjuk, ami a másiknak van. Amikor azonban féltékenyek vagyunk, gyanakvónak vagy versengőnek érezhetjük magunkat másokkal szemben. Azért fontos, hogy külön tudjuk választani a két dolgot, mert ez az első lépés annak az érzelemnek a kezelésében, ami felszínre tör bennünk" - magyarázta Peck.
A pszichológus azt javasolja, tegyünk fel magunknak néhány kérdést, így könnyebb döntésre jutni. "Olyan eredményeket szeretnénk elérni, mint a barátunk? Ha igen, akkor lehet, hogy szorongással tölt el minket, ha áttekintjük szakmai pályafutásunkat, és realizáljuk, hol tartunk most. Úgy érezzük, hogy minden helyzetben versenyzünk a barátunkkal? Lehet, hogy bizonytalanok vagyunk az erősségeinkkel és az identitásunkkal kapcsolatban" - sorolta Peck, aki szerint az előbbi példa inkább az irigységre , az utóbbi példa pedig a féltékenységre vonatkozik.
Ha egyértelművé vált számunkra, hogy amit érzünk, az féltékenység, több dolgot is tehetünk. Például használhatjuk egyfajta "üzemanyagként" ezt az érzelmet. "Olyan negatív aura veszi körül a féltékenységet, hogy az emberek néha elfelejtik, hogy akár motiváló is lehet. Arra inspirálhat, hogy ugyanazt a sikert, boldogságot érjük el, mint a barátunk" - mutatott rá Shawnessa Devonish tanácsadó.
Peck szerint úgy is tekinthetünk a féltékenységre, mint valamire, ami rávilágít, melyek a számunkra fontos dolgok. "Nem lennénk féltékenyek valakinek a családjával való szoros kapcsolatára, ha nem tartanánk lényegesnek ennek a meglétét. Ha tehát rájövünk, mennyire fontos nekünk, a féltékenységet információként használhatjuk, és hagyhatjuk, hogy ez vezérelje a következő lépéseinket. Például elhatározhatjuk, hogy a jövőben szorosabbra fűzzük a szeretteinkkel való viszonyt." Ugyancsak sokat segíthet, ha tisztázzuk magunkban: a féltékenység természetes érzés, és nem mi vagyunk az egyetlenek, akik átélik - hívta fel a figyelmet Devonish. Peck szerint pedig ez azért is elengedhetetlen, mert ha küzdünk az érzés ellen, azzal csak felerősítjük azt, ahelyett, hogy legyőznénk.
Jó taktika az is, ha beszélünk a barátunknak az érzéseinkről. Ez természetesen nem könnyű - még önmagunknak is nehezen valljuk be, nemhogy annak, akire féltékenyek vagyunk. Ettől függetlenül azonban igyekezzünk bátorságot gyűjteni, és álljunk a barátunk elé. Ő már valószínűleg úgyis érzi, hogy valami nincs rendben, így nincs értelme nem foglalkozni a dologgal. "Nem kell feltétlenül személyesen megejteni ezt a beszélgetést, lefolytathatjuk telefonon vagy e-mailben is, ahogy nekünk kényelmes. Ne érezzük úgy, hogy mindenképpen használnunk kell a 'féltékeny' szót, mert ettől még kínosabban érezhetjük magunkat. Mondhatjuk például azt, hogy úgy érezzük, nem halad úgy a karrierünk, ahogy kellene, és emiatt lehangoltak vagyunk. Segíthet, ha azzal kezdjük, miért érezzük azt, amit, mert ez lehetővé teszi, hogy őszinte és szívből jövő párbeszédet indítsunk el, és hogy a beszélgetés a mi tapasztalatainkról szóljon, nem a barátunk viselkedéséről, tetteiről" - tanácsolta Devonish.
Ha ránk féltékeny a barátunk
"Még akkor is, ha igazán jól alakulnak a dolgaink, fontos, hogy időnként hátralépjünk egy kicsit, és megnézzük, hogyan hatnak a sikereink a környezetünkben élőkre. Bár soha nem szabad rosszul érezni magunkat amiatt, amink van, tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen hatással van ez azokra a barátainkra, akik talán nem olyan sikeresek jelenleg. Nyilván senki sem akarja elidegeníteni a hozzá közel állókat, vagy veszélybe sodorni a barátságokat" - mondta Devonish. A szakember arról is beszélt, hogy ha féltékeny ránk a barátunk, koncentráljunk arra, hogyan tudnánk őt leginkább támogatni ebben az időszakban. Legyünk kedvesek, kérdezzük meg, hogy megbántottuk-e azzal, amit mondtunk neki. Hallgassuk meg, és jelezzük, mivel értünk egyet. Igyekezzünk a negatív gondolatait pozitívabb mederbe terelni.
Bár minden elért eredményt megérdemlünk, és meg kell ünnepelnünk, érdemes felállítani néhány egészséges és reális határt a féltékenységgel küzdő barátunk számára. "Ha a barátunk bűntudatot kelt bennünk a viselkedésével, és emiatt esetleg nem vagyunk képesek annyira örülni a sikereinknek, akkor mielőbb cselekednünk kell, hogy elkerüljük a barátság megszűnését. Még ha a legjobb barátunkról is van szó, nem feltétlenül kell például tudnia minden olyan alkalomról, amikor fizetésemelést kapunk. Ez nem azt jelenti, hogy titkolózunk előtte, hanem azt, hogy határokat állítunk fel, hogy megvédjük őt" - magyarázta Devonish.
Ne feledjük: a féltékenységgel gyakran félelem, alacsony önbecsülés , sőt, fájdalom is jár. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a barátunk rosszat akar nekünk, vagy azt reméli, hogy kudarcot vallunk. Az emberek képesek egyszerre többféle érzelmet is érezni, és nem ritka, hogy egyszerre jelentkezik bennünk büszkeség és féltékenység amiatt, amit a másik elért.