Régóta ismert mondás, hogy "ami nem öl meg, az erősebbé tesz". Az idézet egyébként Nietzschétől származik. Ám egy friss norvég kutatás ellentmond a német filozófusnak, akinek szellemi hagyatéka amúgy is sok vitára ad okot.
A norvégok természetesen nem Nietzschét vizsgálták, és még csak nem is említik kutatásukban a német gondolkodót. Csak az általa emlegetett kijelentést tartják félrevezetőnek. Az északi országot ugyanis sokkolta az az oslói merénylet és az Utøya szigetén elkövetett gyilkosságsorozat, amelyet egy norvég szélsőjobboldali terrorista hajtott végre három évvel ezelőtt.
Nordanger a bergeni Uni Research részleg kutatója és pszichológusa. Ő nemrégiben publikálta azt a tanulmányát, amely a norvégiai merényletek nyomán követte a gyerekek és tinédzserek lelki egészségében bekövetkezett változásokat. A tanulmány szerint körükben poszt-traumatikus stressz szimptómái voltak kimutathatók a merénylet és a lövöldözés nyomán, még olyan fiataloknál is, akik csak a médiából kaptak tájékoztatást a tragikus eseményekről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálat során Hordaland megye - ez a norvégiai Bergen városát is magába foglaló területi egység - fiataljait vizsgálták a kutatók. Eredetileg nem is a merénylet miatt végezték a kutatást a szakértők. A vizsgálatban résztvevők 1993-1995 között születtek. Mentális egészségüket és mindennapi tevékenységeiket mérték fel a kutatók. Összesen tízezer fiatal gyerek válaszolt a témával kapcsolatos kérdőívekre.
Több éven át követték őket a kutatók, több körkérdésre kellett válaszolniuk. Amikor a merényletek történtek, akkor éppen a teszt negyedik hullámára feleltek a résztvevők. Ekkor a kutatók pluszkérdéseket tettek fel a tesztalanyoknak, s a poszt-traumatikus reakciókat próbálták meg felmérni. Arról is tudakozódtak a kutatók, hogy a tinédzserek ismerték-e az áldozatokat.
Nordanger szerint kutatásaik során felhasználták az agykutatás utóbbi éveinek eredményeit is. Ezeket megerősítik az általuk kapott válaszok. A mostani kutatás jelentősége ugyanis az, hogy azok a gyerekek, akik korai életéveikben valamilyen súlyos traumán mentek keresztül, azoknak az idegrendszere később nehezebben tud megbirkózni a stresszel. Ez pedig azzal függ össze, hogy a korai életéveikben járó kisgyerekek agyfejlődése még korábbi fázisban tart. Így a korai trauma nyomán a későbbi stressz szabályozása nehezül meg.
Így egész életükre kihatással lehet a korai trauma. A szervezet vészcsengő-működése sokkal érzékenyebb náluk, mint másoknál. A későbbi stresszhatások lecsillapításában ezért küzdenek komoly nehézségekkel. Úgy is mondhatnánk: szervezetüknek "nincs stratégiája" a stressz kezelésére.
A kutatás azt is kimutatta: minél többször érte erőszak, trauma az adott személyt, annál valószínűbb, hogy sérülékeny lesz a későbbi stresszhatásokra élete későbbi szakaszában. Szintén súlyosbító tényező, ha az erőszakot attól a személytől szenvedi el valaki, aki gondot visel rá, továbbá, ha hosszabb időn keresztül éri korai trauma a kisgyerekeket.
Az Uni Research szakértői kimutatták azt is, hogy a norvég tinédzserek közül a problémás múlttal rendelkezőknél szimptómái léphetnek fel, jóllehet nem is voltak közvetlen érintettjei a terrortámadásoknak. Vagyis Nordanger szerint egyszerűen a média által is sokkolhatták az események az erre érzékeny fiatalokat.
Más kutatások korábban arra mutattak rá, hogy az ilyen tragédiák hatása függ attól, hogy a hírt befogadó személy milyen távolságra van az eseményektől (fizikailag és mentálisan egyaránt). A norvég felmérés viszont kimutatta: azok a fiatalok, akik valamilyen komoly traumát éltek át kiskorukban , 50 százalékkal nagyobb eséllyel mutatták poszt-traumatikus stressz szimptómáit a vérengzésről szóló hírek után.
Más, fontos eredményekre is vezettek a mostani vizsgálatok: míg az átlagos tinédzserek - bár őket is megérintették a tragikus események - egy idő után túl tudtak lépni a terrorcselekményen. Ám akik nagyon sérülékenyek, azok nem tudták gyorsan feldolgozni a vérengzést. Éppen ezért Nordanger felhívta a figyelmet a korai gyermekkori traumák veszélyeire, arra, hogy a kisgyerekekkel szembeni erőszak megelőzése rendkívül fontos.
Ez is érdekelhet
