A legfrissebb KSH-adatok szerint Magyarországon több mint 1,4 millióan élnek egyedül, vagyis minden harmadik háztartás egyfős. Ezek számok pedig arra engednek következtetni, hogy akár több százezren is egyedül tölthetik idén a karácsonyt. Az Egyedülfekvők.hu – amelynek elsődleges célja párbeszédet indítani az egyedül élésről – szakértő bevonásával járta körbe az egyedül megélt karácsony témakörét, hogy konkrét tanácsokkal is segítse az egyedül élőket abban, hogy meghittséget és minőségi kapcsolódást csempésszenek az ünnepekbe.
Van, akinek az ünnep a veszekedésekről vagy a tányértörésekről szóltak
Órás M. Andrea pszichológus, képzésben lévő pár- és családterapeuta tapasztalata szerint két visszatérő tényezője van az egyedül töltött ünnepeknek: az egyik mögött egy tudatos döntés, a másik mögött azonban kényszerhelyzet áll.
A pszichológus szerint sokan vannak, akik mérgező családi közegben nőttek fel, ahol a család meleg szeretete és elfogadása nem volt jelen. A folyamatos veszekedések, bántások az ünnep varázsát is elűzték otthonról. Az ilyen családban felnövő gyerekek azt tapasztalták, hogy az a normális, ha az ünnepek a harmadik felbontott borról szólnak, illetve arról, hogy mindenki külön elvonulva tölti a szentestét, vagy éppen veszekszik valakivel, akár tányért is tör. Felnőttként viszont – az önismeret és más pozitív minták megtapasztalása útján – sokan rájönnek, hogy nem szeretnék továbbvinni a látott mintát. Mérgező szüleikkel szemben erős határt húznak, meghozva akár azt a döntést is, hogy nem töltik velük az ünnepeket.
Teremtsük meg saját magunknak az ünnepi hangulatot!
A rossz gyerekkori emlékek miatt sokaknak fogalma sincs arról, milyen a meghitt karácsony, amelyről a reklámok is szólnak. Ezért hoznak egy újabb döntést, és inkább nem tartják meg az ünnepeket. Órás M. Andrea ilyenkor azt szokta javasolni, hogy az elfojtás és a tagadás helyett („Nekem nincs szükségem az ünnepi hangulatra!”, „Csak a probléma van a karácsonnyal!”) próbáljuk inkább megteremteni a saját magunk ünnepének a forgatókönyvét. Találjuk meg, melyek azok a tényezők, tevékenységek, amelyek meghozhatják számunkra a bensőséges hangulatot.
Tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:
- Miről szeretném, hogy szóljon az ünnep? Békesség, pihenés, megállás, meghittség?
- Hogyan tudom ezt megteremteni magamnak? Fényekkel, gyertyákkal, karácsonyi vásárral/filmekkel/dekorral? Esetleg forró csokival és meleg takaróval? Netalán pihenéssel és egy jó könyvvel?
Ha megválaszoltuk ezeket a kérdéseket, biztosan közelebb kerülünk ahhoz, hogy meghittséget vigyünk az egyedül töltött ünnepekbe.
Karácsonyozzunk a barátainkkal, vagy önkénteskedjünk!
A szakértő szerint vannak, akik ha tehetnék, nem az egyedüllétet választanák az ünnepek alatt. Ők azok, akik vágynak arra, hogy osztozzanak valakivel a meghitt hangulatban, de már nincs családjuk vagy nagyon távol vannak tőlük a rokonok. Ők magányként is megélhetik az egyedüllétet karácsonykor. Számukra a másokhoz való kapcsolódás megoldást nyújthat, ezért nekik érdemes körbenézniük, hogy kik is veszik őket körül.
Nagyon jó megoldás lehet a barátokkal való karácsonyozás, amely egyre népszerűbb a fiatalok körében. Ilyenkor össze lehet ülni, ajándékozni, közösen sütni-főzni, és megélni a család melegének hangulatát. Órás M. Andrea azt tanácsolja azoknak, akiknek kevés barátjuk van, vagy baráti társaságuk nem elérhető az ünnepek alatt, hogy gondolják át, milyen közösségek veszik körül őket. Egyre több sport-, hobbi-, vagy vallási közösség tart az ünnepek alatt is összejöveteleket, rendezvényeket, ahol a csoport ereje szintén feledtetni tudja a magány érzését.
A minőségi kapcsolódás az ünnepek alkalmával még inkább felértékelődik, éppen ezért ennek hiánya fájó lehet azok számára, akik egyedül töltik a karácsonyt. Vannak azonban olyanok, akik kifejezetten igénylik, hogy az ünnepi időszakban is időt tölthessenek magukkal. Én ennek a két állapotnak az ötvözését látom ideálisnak: kapcsolódunk a hozzánk közel állókhoz, és kapcsolódunk önmagunkhoz is, így lehet teljes az ünnep”
– hangsúlyozta Vadas Henrietta, az Egyedülfekvők.hu oldal alapítója.
Órás M. Andrea pszichológus meglátása szerint az önkénteskedés is egy lélekmelengető tevékenység az ünnepek közeledtével, ahol bárki megélheti az „adni jó” lelki hatásait. Az önkéntesség egyik fő motivációja az altruizmus, azaz a mások segítése érdekében tett önzetlen cselekvés. Ezzel a munkával mások jóllétéhez járulunk hozzá, ami a személyes fejlődésünket is segíti, gyakran az empátiát, az érzelmi intelligenciát és az önismeretet is mélyíti. Egy önkéntes munka során ráadásul megélhetjük a vágyott közösségi kötődést is.
Az adventi időszakot a meghittséggel, a karácsonyra való készülődéssel társítjuk. Szívszorító belegondolni, hogy egyes gyerekek viszont szinte semmit sem tapasztalnak meg az ünnep varázslatosságából. Pedig lehetne tenni azért, hogy ez másként legyen. Reményiné Csekeő Borbála pszichológussal, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk.
