Noha az idősek saját előítéleteikbe való belebetegedéséről nem szól az alábbi hír, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ageizmusként definiálja azokat a sztereotípiákat, előítéleteket, illetve diszkriminációt, amelyeket életkoruk alapján hoznak meg az emberekkel szemben. "Az ageizmus mindenhol jelen van. Az összes előítélet közül továbbra is ez a társadalmilag leginkább normalizált, és nem is folyik ellene olyan széles körű küzdelem, mint akár a rasszizmus vagy a szexizmus ellen. Csakhogy eközben az idős embereket a társadalom szélére taszítja, egyben negatívan befolyásolja az egészségüket és általános jólétüket egyaránt" - figyelmeztet honlapján a WHO. A szervezet szerint az ageizmus abból a feltételezésből ered, hogy egy adott csoport tagjai (például az idősek) mind egyformák, és ugyanazt a cél szolgálja, mint a rasszizmus és a szexizmus: hogy legitimáljon és fenntartson egyes csoportok közötti egyenlőtlenségeket.
Ennyi bajt okoz az ageizmus
A jelenség egyre több problémát okoz a világban, hiszen egyre több az idős ember. Becslések szerint a 60 éven felüliek száma az évtized közepére jócskán meghaladhatja az egymilliárd főt, az évszázad közepére pedig kétmilliárdnál is több idős élhet majd a Földön. Fontos lenne tehát, hogy több figyelem jusson erre a területre. A Yale Egyetem kutatói a közelmúltban egy minden eddiginél kiterjedtebb elemzés során igyekeztek meghatározni az ageizmus egészségügyi hatásait. Összesen 422 korábbi, 1970 és 2017 megjelent tanulmányt tekintettek át, így pedig 45 ország mintegy hétmillió idős lakosának adataival dolgozhattak.
Ennek alapján kimutatták, hogy az ageizmus negatív hatásai tizenegy különböző területen jelentkeznek. Így előfordulhat, hogy az ageizmus miatt az idősek:
- nem jutnak hozzá egészségügyi ellátásokhoz;
- nem jutnak be klinikai kísérleti programokba, még akkor sem, ha azt a betegségük, állapotuk indokolná;
- kevesebb munkalehetőség közül választhatnak;
- életüket kevésbé tartják értékesnek mind saját maguk, mind mások, a fiatalabbak életéhez képest.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ageizmus ezen felül:
- csökkenti a várható életkort;
- rontja az életminőségét;
- veszélyezteti a társadalmi kapcsolatokat;
- egészségtelen szokások megjelenéséhez vezethet;
- hozzájárulhat fizikai és mentális betegségek fellépéséhez, súlyosbodásához, valamint szerepet játszhat a kognitív hanyatlásban.
A felsorolt hatások az adott témával foglalkozó tanulmányok túlnyomó többségében visszaköszöntek. A kutatások 95 százaléka talált például arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az ageizmus kihatással van különféle pszichiátriai állapotokra. A depresszió fellépése és fennmaradása bizonyítottan összefüggésbe hozható az ageizmussal, ahogy a depressziós tünetek hosszú távú romlása is. E területen ugyanakkor reményteli felfedezés, hogy amennyiben az idős emberek képesek ellenállni a negatív sztereotípiáknak, úgy kisebb valószínűséggel szembesülnek szorongással, öngyilkossági gondolatokkal és poszttraumás stresszel .
Az egészségügyi kiadásokat is növeli
A közel fél évszázad adatait felölelő elemzés azt is kimutatta, hogy a korral kapcsolatos előítéletek egyre erősebben jelentkeznek az egészségügyben dolgozók körében. Két korábbi tanulmány is arra az eredményre jutott, hogy az ápolók és gyakornokok hozzáállása az idős betegekhez sokkal negatívabbá vált egyetlen évtized leforgása alatt. A kutatók szerint mindezért bizonyos részben az időhiány miatti növekvő nyomás tehető felelőssé. Kevesebb idő jut egy-egy páciens ellátására, miközben immár elektronikai rendszerekben is rögzíteni kell a betegadatokat a mindennapos feladatok részeként. Ez pedig hajlamosítja az egészségügyi dolgozókat a páciensek sztereotipizálására.
Egy 2018-ban megjelent kutatás szerint csak az Egyesült Államokban 63 milliárd dollárba kerül évente az idős emberek nyolc legdrágább megbetegedésének egészségügyi ellátása, és ezek mindegyike kapcsolatba hozható az ageizmussal. Ebből is látható tehát, hogy az előítéletek leküzdése nemcsak az idősek egészségét javíthatná, de egyszersmind az egészségügyi kiadásokat is csökkenhetné. A kutatók szerint mindez különösen értékes lenne a kevésbé fejlett országok számára, ahol az elkövetkező évtizedek során ugrásszerű növekedés várható az idős állampolgárok számában és össznépességen belüli arányában.
A tanulmány január 15-én jelent meg a PLOS One-ban .
Forrás: time.com
