A tudósok a mai napig sem tudják pontosan, hogy mi vagy mik a pszichotikus zavarok, rendellenességek kiváltó okai, számos teória létezik azonban erre. Vannak, akik szerint vírusok okozhatják, mások a funkcionális agyi áramkörök működési problémáira, extrém stresszre vagy traumára, esetleg különböző drogok használatára vezetik vissza az eredetét. Részben mindegyikben van igazság, hiszen a zavarok között számon tartott betegségek kiváltó okai között a felsoroltak mindegyike megtalálható valamilyen formában. A kutatások szerint azonban a genetikának is köze lehet ezekhez a betegségekhez, azoknál ugyanis nagyobb eséllyel alakul ki, akiknél a családban már előfordult ilyen mentális kórkép. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy milyen hajlamosító tényezői és milyen formái vannak, hiszen a korai felismerés és az időben elkezdett kezelés kulcsfontosságú a gyógyuláshoz. Az alábbiakban a WebMD összeállítását kiegészítve nézzük meg, kiket fenyegethetnek olyan pszichotikus rendellenességek, melyek pszichózissal, azaz a megőrüléssel járhatnak.
Pszichózis? Pszichotikus zavar? Ez a különbség
A pszichózis vagy magyarul téboly, megőrülés egy olyan állapot, amikor az érintett nem tudja megkülönböztetni, hogy mi az igaz és mi az, ami csak képzelgés, azaz megszakad a kapcsolata a valósággal. A pszichózisban szenvedők gyakran látnak vagy hallanak olyan dolgokat, amik nem léteznek (hallucinálnak), és/vagy hisznek olyan dolgokban, amik nem igazak (téveszméik vannak, paranoiásak). A betegek ilyenkor gyakran saját belső világukban élnek. A pszichotikus zavarok vagy rendellenességek gyűjtőfogalma pedig valójában olyan mentális egészségi állapotokat takar, melyekben a beteg valóságérzékelése jellemzően megváltozik, vagy akár meg is szakad a valósággal való kapcsolata, azaz kialakul nála a pszichózis. Tehát nagyon leegyszerűsítve, a pszichózis a "tünet", amely a pszichotikus zavar, vagyis a "betegséget" jelezheti. Lássuk, mik a leggyakoribb pszichotikus zavarok és egyéb betegségek, melyek pszichózis kialakulásához vezethetnek.
Szkizoférina
A szkizofrénia (skizoférnia) kifejezést egy svájci pszichiáternek, Eugen Bleuernek köszönhetjük, aki a görög eredetű "skizo" (hasít) és a "phren" (elme) szavakból alkotta meg a betegség elnevezését. Sajnos azonban ez nem volt épp a legszerencsésebb névválasztás, mivel sok félreértéshez és tévhithez vezetett. Innen eredeztethető az is, hogy sokan tudathasadásként emlegetik ezt a betegséget. Pedig ez a valójában több kórképet összefoglaló fogalom olyan pszichotikus állapotokat takar, melyben a betegek akarata, gondolatai és érzelmei "szétesnek". A szkizofréniában szenvedők gyakran küzdenek hallucinációkkal és téveszmékkel. Talán a legismertebb ember, aki ilyen mentális betegségben szenvedett, az John Nash Nobel-díjas matematikus volt, akinek az Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind) című filmdráma állított emléket. A szkizoférnia főbb típusairól ide kattintva olvashat.
Szkizoaffektív rendellenesség
Ebben az állapotban a betegnek egyszerre vagy váltakozva vannak szkizofréniás és hangulati rendellenesség (mánia vagy depresszió) miatt kialakult tünetei. Ha például depressziós típusú a szkizoaffektív zavara van, akkor gyakran érezheti magát szomorúnak és értéktelennek. Ha bipoláris típusú, akkor pedig mániás időszakai vannak, ami a többi között extrém boldogrohamokkal járhat. Kevesen tudják, de Brian Wilson, az amerikai Beach Boys nevű együttes alapítótagja is szkizoaffektív rendellenességgel küzd.
Szkizofreniform zavar
Tünetei nagyjából azonosak a szkizofrénia szimptómáival, de csak átmeneti jellegűek. A hallucinációk és a téveszmés zavar állapota 1-6 hónapig tart, bár néha előfordul, hogy később is visszatérhet. Ez a rendellenesség sokkal ritkább, mint a szkizofrénia, és legtöbbször a tinédzsereket és a fiatal felnőtteket érinti. A szkizofreniform zavar akkor is átalakulhat szkizofréniává, ha a beteget kezelték.
Rövid pszichotikus zavar
Van, hogy valakinél nagyon hirtelen és csak rövid ideig alakul ki pszichotikus zavar, például olyan szimptómákkal, mint a hallucinációk vagy a téveszmék. Ezeket az állapotokat legtöbbször valamilyen extrém stressz váltja ki, mondjuk egy baleset, vagy a hozzánk közel álló, szeretett személy hirtelen elvesztése. Sőt, a nőknél még a szülés is triggerelheti a kialakulását. Az is előfordulhat azonban, hogy semmi közvetlen kiváltó tényezőt nem sikerül azonosítani. Rendszerint a tünetek, ahogy jöttek, úgy maguktól el is múlnak egy hónapon belül. Néhány embernél azonban a rövid pszichotikus zavar szkizofréniává vagy szkizoaffektív rendellenességé alakul át.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Delúzív vagy téveszmés zavar (paranoia)
Ebben az állapotban nem jellemzőek a hallucinációk, viszont a betegeknek olyan a valóságtól elrugaszkodott téveszméik vannak, melyekben megingathatatlanok. Például azt képzelhetik, hogy egy barátjuk meg akarja őket ölni, hogy a szerelmük megcsalja őket (kóros féltékenység), vagy, hogy egy sztár szerelmes beléjük. Ezek a téveszmék egy idő után elhatalmasodnak rajtuk és már a mindennapi életüket is befolyásolják. Előfordulhat, hogy valaki már ki sem mer lépni az utcára, annyira fél attól, hogy valaki ártani akar neki.
Osztott pszichotikus rendellenesség
Ez egy olyan ritka és furcsa állapot, amikor két, egymással kapcsolatban lévő ember ugyanabban a téveszmében szenved. Például egy anya és fia mindketten elhiszik, hogy elrabolták őket az idegenek. Ezt a pszichotikus rendellenességet más néven "folie á deux"-nak is nevezik, ami nyers fordításban annyit tesz, "kétszemélyes téboly".
Szerhasználat miatt kialakuló pszichotikus zavar
Ha valaki új gyógyszer vagy egyéb függőséget okozó anyag használatába kezd, vagy hirtelen abbahagyja azok fogyasztását, az is okozhat pszichotikus zavart. A tünetek között ilyenkor is gyakoriak a hallucinációk vagy a téveszmék, a paranoia (deluzív zavar) kialakulása. A többi között az alábbi anyagok használta járulhat hozzá a pszichotikus zavar kialakulásához:
- alkohol
- amfetamin
- kokain
- LSD
- marihuána
- PCP
- ópiátok
- nyugtatók
A szimptómák a gyógyszerek vagy egyéb anyagok szedésének abbahagyása után rendszerint elmúlnak, de legkésőbb egy elvonókúrát követően megszűnnek. Visszatérhetnek azonban, ha ismét szerhasználatba kezd az egyén.
Van, hogy más betegség okozza a pszichózist
Előfordulhat, hogy a tüneteket, amik elsőre valamilyen mentális rendellenességnek tűnnek, valójában egy másik betegség okozza. Elképzelhető, hogy a pszichózis egy fejsérülést követően alakult ki, vagy az alábbi betegségek okán:
- Alzheimer-kór és ademenciaegyéb típusai
- agytumor
- HIV vagy AIDS
- hipoglikémia, azaz kórosan alacsony vércukorszint
- lupus
- szklerózis multiplex
- stroke
- szifilisz
- Parkinson-kór
Figyelmeztető jelek
Az első szimptómákat gyakran nehezen lehet észrevenni, így előfordulhat, hogy a betegnek sem tűnik fel, hogy baj van, nemhogy a környezetének. Az alábbi kezdeti tüneteket azonban leginkább az érintett észlelheti magán:
- Nem tud koncentrálni vagy tisztán gondolkodni.
- Gyanakszik a körülötte lévő emberekre.
- Olyan dolgokat lát vagy hall, amit a környezetében más nem.
- Eltávolodik szeretteitől és egyre több időt tölt egyedül.
- Furcsa, új hiedelmei lesznek, amiknek a hamisságáról senki sem tudja meggyőzni.
- Abbahagyja a tisztálkodást, az önmagáról való gondoskodást.
Hogyan lehet kezelni?
A betegnek akkor van a legjobb esélye a gyógyulásra, ha már az első szimptómák megjelenésekor elkezdik kezelni. Az orvos kezdetben nagy valószínűséggel valamilyen pszichiátriai gyógyszert és pszichoterápiás beszélgetéseket fog javasolni. A terapeuta az ülések alkalmával pedig segít megérteni a betegnek a fejében cikázó gondolatokat, tévhiteket, megtanítja, hogyan kell egészségesen megküzdenie az állapotával. Ezt kiegészítendő az antipszichotikumok segíthetnek a hallucinációk és a téveszmés zavarok enyhítésében. Ha a pszichózis mellett depressziós tünetei is vannak az érintettnek, orvosa kiegészítésképpen antidepresszánsokat is felírhat a kedélyjavítás és a szorongások oldása végett.
Ez is érdekelhet
Így segíthetünk nekik
A beteget elsősorban a barátai, családja, orvosai és a helyi támogató csoportok tudják átsegíteni a pszichotikus zavar és a kezelés időszakán. A legjobb, ha az érintett minél többet megtud állapotáról, minél jobban megismeri a betegségét és azt, hogy mikre számíthat. El kell fogadnia, hogy időre van szüksége ahhoz, hogy felépüljön, ezért nem szabad sürgetni. Ha úgy látjuk türelmetlen önmagával szemben, segítsük, hogy el tudja fogadni, a gyógyuláshoz idő kell. Ha a probléma drogok vagy túlzott alkoholfogyasztás miatt alakult ki, mindenképp szükséges a folyamatos orvosi segítség, illetve, ha van rá lehetőség, akkor egy elvonókúrám és az utána következő programokon való részvétel is.
