"Élelmiszercsapdának" vagy "élelmiszeráradatnak" nevezhetjük az olyan városnegyedeket, amelyek tele vannak a gyorsétterem-hálózatok üzleteivel és gyorsbüfékkel, amelyek kiszorították hagyományos, egészségesebb és gazdagabb kínálattal rendelkező kisboltokat és kisvendéglőket. Ezek az élelmiszercsapdák gyakran olyan környéken vannak, ahol nincsenek hagyományos, olcsóbb élelmiszerboltok, így ezeken a helyeken kifejezetten nehéz friss és egészségesebb ételhez jutni.
Ezek a helyek gyakran a kevésbé gazdag vagy kevesebb erőforrásból gazdálkodó városnegyedekben vannak - mondta Kristen Cooksey Stowers, a Connecticuti Egyetem adjunktusa, akinek az egészséges életmóddal és az élelmiszerellátással kapcsolatos társadalompolitika a szakterülete. "Nem a gyorséttermek és a gyorsbüfék létezése a gond, hiszen ezek nem eleve gonoszak. Hanem az a probléma, ha csak ezek vannak a környéken. Vannak olyan városnegyedek, amelyeket valósággal elárasztott az egészségtelen élelmiszer" - mondta.
Kristen Cooksey Stowers kutatásai törvényszerű összefüggést mutattak ki az élelmiszercsapdák és az elhízás között. A 2017-es kutatását az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban publikálta , és bebizonyította, hogy ezek az élelmiszeráradattal beborított övezetek jobban előrejelzik az elhízást, mint az élelmiszerrel gyengén ellátott övezetek.
Penny Kris-Etherton volt a vezető szerzője a Journal of the American Heart Association című folyóiratban tavaly közölt tanulmánynak, amelyben kapcsolatot mutatott ki az élelmiszeráradattal borított övezetek és az élelmiszerben szegény városnegyedek, valamint az egészségtelen étrend, az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek között. Ezek a jelenségek pedig kifejezetten jellemzőek az alacsonyabb jövedelmű lakosokra. A tanulmány szerzője felhívta a figyelmét a politikai döntéshozóknak erre az egyenlőtlenségre.
Kristen Cooksey Stowers szerint a hosszú távú megoldás az lehet, ha jobban odafigyelnek várostervezésnél a zónák kialakítására, amelyekben korlátozzák a gyorséttermek számát, ösztönzik a hagyományos kisboltok, kisvendéglők, háztáji termelői piacok kialakítását a szegényebb városnegyedekben is, és még arra is kötelezni lehetne a szupermarketeket, hogy mindig tartsanak az árukészletben egészségesebb ételeket is. "Az embereknek észre kell venniük, hogy hatalmukban áll elindítani a változásokat a saját közösségükben" - mondta a kutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ha éhesek vagyunk, akkor a következőket tartsuk szem előtt
- Mindig legyen nálunk egészséges nasi. Ha van az autónkban egy alma, pár répaszelet vagy egy kis dió, mogyoró, akkor ez visszatarthat attól, hogy behajtsunk egy gyorsétterembe. "Ha mindig van nálunk egy kis rágcsálnivaló, akkor sosem leszünk igazán éhesek" - mondta Penny Kris-Etherton. Mert ha nagyon éhesek vagyunk, akkor mindig többet eszünk a kelleténél.
- Kerüljük el az akciókat! "Mindannyian fontosnak tartjuk a jó ár-érték arányt. Felfigyelünk az extra adagra, az egyet fizet, kettőt kap akcióra. Ennek akkor van értelme, ha nem egyedül vagyunk, de ha csak egyedül akarunk enni valamit, akkor jobb, ha elkerüljük" - mondta a kutató.
- Kerüljük az innivalót! A cukrozott üdítők és a kávéitalok cukros sziruppal és sok tejszínnel rengeteg felesleges kalóriával terhelik meg a szervezetünket. "Az emberek nem gondolnak az ital kalóriatartalmára, amikor beülnek valahová enni. Azt hiszik, hogy ez csak innivaló, és nem számít. Pedig igen!"
- Figyeljünk a kiegészítőkre! A majonéz észrevétlenül "egészíti ki" kalóriával és zsírral is a hamburgerünket vagy a szendvicsünket. Inkább kérjünk helyette több salátalevelet és paradicsomot. Ugyanez a helyzet a tejszínhabbal a kávé tetején. "Ha nem kérünk ilyen kiegészítőket, az csak egy kis lépés, de nagyon jó irányba tett első lépés" - mondta a tanulmány szerzője, Kris-Etherton.
- "Vannak olyan cégek, amelyek azzal próbálják megteremteni a napi negyedik étkezést, hogy késő éjszakáig is nyitva tartanak" - mondta Kristen Cooksey Stowers. "Higgyük el, hogy ez szörnyen rosszat tesz a szervezetünknek." Tervezzük el, hogy mit akarunk enni, és tartsuk is be! "Nézzük végig az étlapot, és válasszunk egészségesebb ételt, például salátát; vagy a rántott helyett inkább grillezett csirkehúst" - tanácsolta Penny Kris-Etherton.
- "Ha gépkocsival is be tudunk hajtani a gyorsétterem "drive in" részébe, akkor inkább ezt válasszuk, mert így nem látjuk azt a sok embert hamburgert, sültkrumplit és nagy adag cukros üdítőt inni. Ha a sültkrumpliról nem tudunk lemondani, akkor alkalmanként, és csak kis adagot vegyünk, vagy pedig a nagy adagot osszuk meg a partnerünkkel!"
- Menjünk tovább! "Próbáljunk meg továbbmenni vagy a buszon maradni, és nem leszállni a gyorsétteremnél, hanem inkább utazzunk tovább, és menjünk be egy szupermarketbe, ahol válogathatunk egészségesebb, kész vagy félkész ételt is" - javasolja Kristen Cooksey Stowers.
