Általános jelek
Amikor egy tapasztalt, nem kiégett orvos - akár más okból is - találkozik a betegével, gyakran már az arcának, bőrének kinézete, viselkedése, de még a hajszíne, hirtelen kopaszodása is segítheti a gyanú felállítását, hogy az illetőnek szívbetegsége lehet. Az egyik legfeltűnőbb jelenség szemhéjon, szemzugban jelentkező sárgás, bőr alatti zsírfelhalmozódás, mely magas koleszterinszintre utalhat.
A magas koleszterinszint talaján kialakuló érelmeszesedés (arterioszklerózis) az alapja több súlyos szív- és érrendszeri betegségnek. Azért olyan veszélyes, mert szűkíti, súlyos esetben el is zárhatja az ereket, rugalmatlanabbá, sérülékenyebbé teszi az érfalakat, és ennek az elváltozásnak a következtében végtagi érszűkület, trombózis, szív- és agyi infarktus, agyvérzés alakulhat ki.
Előfordul, hogy örökletesen magas koleszterinszintje van valakinek, ami korai infarktushoz vezet. Ez okozta vélhetőleg Mona Lisa halálát is.
Az ödémás láb (amikor nyomásra rugalmatlanul megőrzi az ujj okozta bemélyedést) többek között szintén jelezheti a szív elégtelen keringését is, a kéz ujjainak alakváltozása pedig magas tüdővérnyomásra utalhat.
Nemrégiben megjelent tanulmány szerint az öregedés korán jelentkező tünetei, a magasodó homlok, a ritkuló haj, az őszülés is előre jelezheti a szív- és érrendszeri megbetegedéseket.
Milyen tünetek esetén menjen a beteg orvoshoz?
A tartós diszkomfort érzés, a rossz közérzet, a fizikai terhelhetőség csökkenése, a fáradékonyság, az általános gyengeség utalhatnak koszorúér-betegségre, különösen, ha időnként fellépő szegycsonttáji fájdalmak, légszomj, nehézlégzés, ingadozó pulzus is kíséri azokat. Általában azonban a koszorúér-betegség sokáig teljesen panaszmentes is maradhat.
Az esetek több mint felében rögtön angina pectoris, egynegyedében szívinfarktus, egyötödében pedig hirtelen szívhalál az első és néha sajnos utolsó tünet is, ha a szív- és érrendszeri katasztrófa halálhoz vezet. Ezért különösen fontos, hogy az öröklött hajlam, korábbi érrendszeri betegségek, az életmódból fakadó kockázati tényezők miatt nagy rizikójú betegek akkor is rendszeresen eljussanak kivizsgálásra, ha panaszmentesek.
Minél előbb derül ki a megnövekedett kockázat, annál nagyobb esélye van a megelőzésnek is. Sokat segíthet az életmódváltás, például a dohányzás elhagyása, a túlsúly csökkentése, a vérnyomás, a koleszterin- és a vércukorszint normalizálása, a fizikai aktivitás növelése és a stresszkezelés.
Kivizsgálás, képalkotás
A gyanú felmerülésekor a szakorvosnak a modern készülékek segítenek a diagnózis felállításában. A nyugalmi EKG is jelezheti a gondot, de ennél informatívabb a fizikai aktivitás után végzett terheléses EKG vagy a páciens keringését egy teljes napon keresztül monitorozó 24 órás EKG. A szívultrahang-vizsgálat, mellkasi röntgen, érfestéses vizsgálat pontosíthatja a rendellenesség azonosítását:
Egy jellegzetes tünet: az angina pectoris
Az angina pectoris, ez a jellegzetes, rövid ideig tartó, de annál ijesztőbb mellkasi fájdalom erős hideghatás, fizikai, vagy pszichés terhelés, stressz hatására akkor jelentkezik, ha a koszorúereken érszűkület alakult ki - ezt nevezik az infarktus előszobájának.
A szívinfarktus tünetei hasonlítanak az angináéra, azonban jóval erőteljesebbek és hosszabb ideig tartanak. A "szívbe markoló", görcsös mellkasi fájdalom kisugározhat a nyak, a váll, az állkapocs, a kezek irányába. A fájdalomhoz egyéb, kínzó testi-lelki tünetek is kapcsolódhatnak, például nehézlégzés, légszomj, hányás, erős verejtékezés, nagyfokú nyugtalanság, szorongás, halálfélelem.
Bármely tünetegyüttes jelentkezésekor vegyük fel a kapcsolatot orvossal, hívjunk mentőt.
