"Fogadjuk el, hogy hangulatunk hat a szívünkre" - idézi az Amerikai Szív Társaság (AHA) honlapja dr. Erin Michos kardiológust, a baltimore-i Johns Hopkins Orvosképző Intézet Női Kardiológiai Intézetének igazgatóját. Kutatások bizonyítják, hogy a negatív érzelmek, mint a harag, a rosszindulat és a pesszimizmus, együtt járnak a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázatával, lassíthatják a szívinfarktusból történő felépülést, valamint gyengíthetik a kognitív képességet. Eközben szintén egyre több kutatás bizonyítja, hogy a boldogság, az optimizmus, a hála, a céltudatosság, a jóllét és az élettel való megelégedettség javítja a szív és az agy egészségét. Egy, a Health Psychology című folyóiratban 2016-ban megjelent kutatásban még azt is kimutatták, hogy ha valakinek boldog házastársa vagy partnere van, az is javíthatja általános egészségi állapotát, gyarapíthatja egészséges szokásait, például növelheti a fizikai aktivitását is.
Mindennek hátterében több tényező is meghúzódik - mondta dr. Michos, az AHA legutóbbi tudományos közleményének társszerzője. A közleményben kifejtették, hogy miképpen hat a lelki egészség a szív és az agy egészségére. Az olyan erős negatív érzések, mint a harag, a stressz, a feszültség és a depresszió az amygdalát, az agy érzelemszabályozó területét aktiválják. Ennek hatására beindul a szervezet "harcolj vagy menekülj" reakciója, megnő a kortizol- és adrenalinkibocsájtás, ezek a hormonok pedig megemelik a szívritmust és a vérnyomást . "Ez fokozott igénybevételnek teszi ki a szívet, ami különösen veszélyes azokra nézve, akiknek már van valamilyen háttérbetegségük" - mondta a kutató
Ebben az állapotban akár vérrögök is keletkezhetnek a vérlemezkék összetapadásából, és ha ezek bejutnak a szívbe vagy az agyba, akkor szívinfarktus vagy stroke is kialakulhat. A hosszan tartó stressz gyulladásokat is okozhat, és rontja a szervezet immunválaszát is. Ezek a biológiai reakciók a káros szokások miatt alakulnak ki. "Akiknek gyenge a stresszkezelő mechanizmusuk, azok hajlamosabbak a rossz alvásra, a túlevésre és a kevés testmozgásra" - mutatott rá dr. Michos.
Az érem másik oldala, hogy ha a stresszt képesek vagyunk pozitív érzelmekkel csökkenteni, az szintén hat a keringési rendszerre és az agyra - hívta fel a figyelmet Jill Goldstein, a bostoni Harvard Orvosképző Intézet professzora, valamint a Nemi Különbségek az Orvoslásban Központ alapítója és ügyvezető igazgatója. A mindfulness, a humor és más mentális megküzdési stratégiák hozzásegíthetik az embereket ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, illetve csökkenjen a szervezetükben keringő kortizol mennyisége - mondta a professzor. A nőknél így meg lehet védeni az ösztradiol, az ösztrogén egy típusa termelését, amely fontos szerepet játszik az agy egészségek megőrzésében.
Mindez nem csupán a stressz koordinálását vagy megszüntetését jelenti, segítve az agy általános egészségének fenntartását. "A jóllét több, mint a mentális stressz hiánya" - hangsúlyozta dr. Michos. "A boldogság, az optimizmus, a céltudatosság, a hála mind összefügg a megfelelően egészséges szívvel, és ez független a negatív tényezők hiányától."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatásból kiderült, hogy ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Dr. Michos szerint nem kell alkatilag mosolygósnak vagy lazának lennünk, hogy élvezzük ezeket a jótékony hatásokat. "Jó néhány technikát meg lehet tanulni" - mondta. "Gyakorolhatjuk a pozitív gondolkodást és a céltudatosságot, a megküzdési stratégiákat, hogy képesek legyünk kezelni a szélsőséges helyzeteket. Javítja a hangulatunkat, ha fizikailag aktívak maradunk. Ugyanilyen hatása van annak is, ha barátainkkal és családunkkal vagyunk, mert ilyenkor erősítjük a szociális kapcsolatainkat.
Ez is érdekelhet
Minél jobb lelki állapotban van valaki, annál nagyobb valószínűséggel képes fenntartani az egészségét is - mondta dr. Michos. "Az optimisták többet törődnek magukkal. Pontosabban szedik a gyógyszereiket, nagyobb valószínűséggel mennek el a kontrollvizsgálatokra, egészségesebben táplálkoznak és többet edzenek." Soha nem késő váltani - mondta Goldstein professzor. Az agy nagyon tanulékony. Ahogy öregszünk, annál kevésbé ugyan, de mindig is tanulékony marad.
