"2050-re négyből három ember városban fog élni, és ezeken a helyeken használják majd fel az energiakészletek 80 százalékát, illetve itt bocsájtják majd ki az üvegházhatású gázok 70 százalékát" - mondta el dr. Thomas Münzel, a Mainzi Egyetem professzora. "A városlakók viszonylag keveset tehetnek azért, hogy megvédjék magukat a szennyezőanyagoktól, ezért a döntéshozóknak kell vállalniuk felelősséget" - tette hozzá. Európában a szív- és érrendszeri betegségek számítanak a vezető haláloknak: ez az összes halálozás közül a nőknél 47 százalékot tesz ki, a férfiaknál pedig 39 százalékot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája felhívta a várostervezők figyelmét arra, hogy a kerékpározás és a gyaloglás javítja a levegő minőségét - vegyék figyelembe ezt a tényt a munkájuk során.
"A városok ugyan az innováció és a jólét motorjai, de egyben a szennyezés és a betegségek forrásai is" - állítják a szerzők a frissen publikált tanulmányban, melyben összefoglalják a szennyezett levegő, a zajszennyezés, a hőterhelés, a fényterhelés és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot.
A levegőszennyezés hozzávetőlegesen 800 ezer európai ember halálos betegségéért felelős, és az esetek legalább fele szívinfarktus és stroke . A közlekedés a világon a legjelentősebb légszennyező forrás. Továbbá a közúti közlekedés a domináns zajforrás, és sajnos ez növeli az iszkémiás szívbetegség kockázatát. Becslések szerint az állandó közlekedési zaj évente 48 ezer új iszkémiás szívbetegség kialakulásáért felelős az Európai Unióban.
Az éjszakai fényszennyezés kapcsolatba hozható a szívkoszorúér-betegség miatti kórházi kezelés és elhalálozás megnövekedett kockázatával. Emellett a betonozott városi környezet magába szívja, majd kibocsájtja a nap hőjét, és ez általános hőmérséklet-emelkedést okoz. A hőhullámok alatt bekövetkező halálozásokkal egyértelműen összefügg a városok hőszigethatása, amelyet a növényzettel jól lehetne csillapítani.
A környezeti stresszforrások hatása összekapcsolódik, és ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek az összes szennyezőforrás ellen hatásosak. "Ha a városi közlekedés fizikai aktivitással párosul, akkor az környezetileg fenntartható lesz, és ez élhetőbbé teszi a városokat, továbbá egyaránt előnyös az egészségmegőrzés és a környezetvédelem számára is" - állítják a tanulmányban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rájöttek a kutatók arra, hogy a várostervezés az egyik módja annak, hogy enyhítsük az egészségre káros kockázatokat. A tervezés során autómentes övezeteket kell kialakítani, és olyan városszerkezetet kell tervezni, amelyben lerövidítik a közlekedési eszközökkel bejárandó útvonalak hosszát. Ha az autóhasználatot korlátozzuk, és a tömegközlekedést, az aktív közlekedést (kerékpározást, gyaloglást) támogatjuk, akkor javítjuk a szív egészségi állapotát, mert csökken a levegőszennyezés, a zajterhelés és a hőszigetek káros hatása, továbbá erősödik a lakosok fizikai aktivitása is.
A szerzők felhívják a figyelmet arra, ahogy "radikálisan gondoljuk át, miként fogjuk megszervezni a napi életünket a jövőben, hogy megőrizzük az emberek és a Föld egészséges állapotát." Münzel professzor elmondta: "az emberek el tudják kerülni a szennyezett környezetet, és fülhallgatót dughatnak a fülükbe, de az igazi változáshoz a döntéshozók, várostervezők elköteleződésére van szükség. Arra számítunk, hogy a világ nagyvárosi környezetei az elkövetkező években egyre népesebbek lesznek. Itt az idő, hogy olyan városokat tervezzünk, amelyek ahelyett, hogy rombolnák, inkább javítják a lakók egészségi állapotát."
