A kutatás szerint azoknál, akiket bántalmaztak vagy elhanyagoltak gyermekkorukban, nagyobb a rizikója a cukorbetegségnek, magas vérnyomásnak, gyulladásos betegségeknek és a stresszválasz idején magasabb a kortizol hormonjuk szintje is. Volt már olyan longitudinális (hosszú ideig tartó, nyomon követéses) vizsgálat, amelynél egészen a negyvenes-ötvenes éveikig monitorozták az alanyok egészségügyi állapotát, hogy felderítsék, miként hat a traumatizált gyermekkor a szív- és érrendszeri betegségekre és a halálozásra. De a Jacob B. Pierce (Northwestern Egyetem Feinberg Orvosi Intézet) által jegyzett tanulmány a legnagyobb kutatás jelenleg ezen a területen, amely kimutatta, hogy ezeknek a gyermekeknek jelentősen nagyobb az esélyük arra, hogy a középkorúként szív- és érrendszeri problémáik legyenek, például szívrohamot, stroke -ot kapnak.
A kockázatos viselkedés mint megküzdési módszer
A kutatók szerint a gyermekkorban elhanyagolt, bántalmazott emberek felnőttként nagyobb valószínűséggel vesznek fel egészségkárosító szokásokat. "Például az ételt megküzdési módszernek használja, ami súlyproblémákat és elhízást okozhat" - mondta Pierce, az egyetem negyedéves orvostanhallgatója. "Ebben a csoportban a dohányzók aránya is magasabb, és ennek egyértelmű kapcsolata van a szív- és érrendszeri betegségekkel" - tette hozzá.
A tanulmányhoz a Coronary Artery Risk Development in Young Adults (CARDIA) nevű kutatás adatait használták fel , amelyben szélsőségesen hátrányos helyzetű, 18-30 év közötti személyeket vizsgáltak. A program 1985-86-ban kezdődött, és az Egyesült Államok négy városában zajlott: Birminghamben, Chicagóban, Minneapolisban és Oaklandben. A CARDIA kutatás három évtizede alatt, 2018-ig a kutatók rendszeresen ellenőrizték a résztvevők fizikai és mentális egészségi állapotát. 2000-2001-ben ezenkívül több mint 3 600 alany töltött ki egy kérdőívet, amelyben a családi körülményeiket az alábbi hét faktor szerint kellett minősíteniük:
- szülői szeretet és támogatás,
- verbális erőszak,
- fizikai gyengédség,
- fizikai erőszak,
- alkohol- vagy drogfüggőség jelenléte,
- a háztartás szervezettsége,
- a szülők vagy gondviselők céltudatossága, következetessége.
A kérdőívben olyan kérdések voltak, mint például: "Milyen gyakran éreztette a szülő vagy más felnőtt családtag, hogy szereti, támogatja önt és gondoskodik önről?" vagy "A szülők vagy más felnőtt családtagok milyen gyakran káromkodtak önnel, inzultálták vagy becsmérelték önt vagy ébresztettek félelmet önben?"
A nehéz gyermekkor és a szív- és érrendszeri kockázat kapcsolata
E kérdőíves felmérés alapján a kutatók három csoportba osztották az alanyokat: kis, közepes és súlyos mértékben traumatizált gyermekkor. Azt állapították meg, hogy a súlyosan bántalmazottaknál több mint 50 százalékkal magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata azokhoz képest, akiket kisebb mértékben értek traumák gyerekként. A korai halálozás azonban már a középső csoportban is jelentősen megnőtt.
"Egyértelmű, hogy a korai gyermekkorból származó tapasztalatoknak, élményeknek hosszú távú hatásai vannak a felnőttek mentális és fizikai állapotára. Ma is rengeteg amerikai gyermek nő fel erőszakos családban, nem megfelelő körülmények között, ennek pedig halálos következményei lehetnek" - figyelmeztetett a tanulmány vezető szerzője.