Kiderült, hogy ez a probléma nem csak a sportolókat érinti. Egy nagyobb kutatásban , amelyet Németországban végeztek el idén nyáron, 100 nem sportoló, koronavírussal fertőzött beteget vizsgáltak meg, és 78-nál találtak elhúzódó szívizomgyulladást vagy más kardiológiai elváltozást. Eric Topol amerikai kardiológus, aki a tanulmány szerzőivel együtt dolgozott, megállapította, hogy a 78 beteg közül 12-nek semmilyen tünete nem volt, ami a koronavírus okozta COVID-19 megbetegedésre jellemző.
Miután a tanulmány statisztikai adatait korrigálták, a kutatók megerősítették, hogy a vizsgálat fő következtetései még mindig állnak: még az enyhe lefolyású COVID-19 is szívkárosodást okozhat. Hogy pontosan milyen mértékűt és milyen gyakran, azt még senki sem tudja, mondja Eric Topol, aki a Scripps Transzlációs Kutatóintézetet vezeti a kaliforniai La Jollában. "Ez egy felderítetlen terület" - mondja.
Nem kell sok idő ahhoz, hogy a koronavírus-fertőzésen túlesett emberek hatalmas terhet jelentsenek az egészségügyi ellátórendszer számára. A kutató szerint ezért kell nagyon odafigyelnünk erre, és olyan pontosan megismerni ezt az összefüggést, amennyire csak lehet. A tudósok még mindig nem tudják, hogy a COVID-19 betegeknél megfigyelt gyulladás a szervezet immunválasza miatt kialakuló károsodás, vagy a vírus közvetlenül a szívszövetet fertőzi meg. A szívizom ACE2-t termel, és ez az a molekuláris kapu, amelyen keresztül a koronavírus új gazdasejtet támad meg. Kórbonctani kutatások során a COVID-19 fertőzésben meghalt páciensek szívében megtalálták a koronavírust. (Azonban figyelembe méltó, hogy olyan immunsejteket viszont nem találtak a szívükben, amelyek gyulladásos immunreakcióval lennének kapcsolatban.)
Szeptember elején a San Francisco-i Gladstone Intézet kutatói megfigyelték, hogy ha a vírust emberi szívsejtekhez adták hozzá egy Petri-csészében, akkor felaprította azokat a harántcsíkolt szívizomsejteket, amelyek a szív dobogását biztosítják. Bruce Conklin, az eredményeket bemutató tanulmány egyik társszerzője azt mondta, hogy olyan sejtpusztulást tapasztaltak, amelyhez hasonlót még eddig egyetlen kórokozó esetében sem. Ám további kutatások kellenek ahhoz, hogy jobban megértsük, mi történik a koronavírussal fertőzött emberek szervezetében.
Rendkívül nagy az igény erre, mert a legtöbb koronavírus-fertőzött ember semmit sem tud erről. És ők akaratlanul is tehetnek olyasmit - például edzhetnek -, ami károsíthatja a szívüket a fertőzés alatt vagy közvetlenül utána. Különösen az amatőr atléták veszélyeztetettek, például a maratonisták, az ultrafutók, a triatlonisták, valamint azok a sportolók, akik sok kilométert futnak, de nincs lehetőségük arra, hogy rendszeresen megvizsgálják a szívüket. Ők nem biztos, hogy elég tudatosan viszonyulnak az edzéstervük miatt esetleg kialakuló kockázatokhoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezért javasolja dr. Rajpal, hogy rendkívül erősen figyeljünk a szervezetünk működésére, ha egy erős futó-, bicikliedzésre megyünk, vagy bármilyen más sporttevékenységet végzünk, különösen akkor, ha a betegségre utaló legkisebb jelet is észrevesszük. "Ha bármilyen gyanús tünetet észlelünk - mellkasi fájdalmat, légszomjat vagy erős szívdobogást -, azonnal forduljunk orvoshoz" - mondja. És ha pozitív a koronavírus-tesztünk, akkor néhány hétig pihennünk kell, mielőtt fokozatosan visszatérünk a betegség előtti edzésintenzitásunkhoz.
