Az árnyékos tüdőröntgenleletek és a lélegeztetőgépre kötött, ziháló betegek látványa miatt hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a COVID-19 légzőszervi betegség. Ám ez nem csak a tüdőről szól. Már a pandémia korai szakasza óta vannak az orvosoknak bizonyítékaik arra, hogy az új koronavírus a szervezet más szerveit is megtámadhatja, például az agyat, a véredényeket és a szívet. A járvány kínai, New York-i és Washington állambeli kitörése óta az a tapasztalat, hogy a COVID-19 miatt kórházi kezelésre szoruló betegek 20-30 százaléka mutat szívkárosodásra utaló tüneteket.
Ezek a páciensek hajlamosabbak súlyosabb megbetegedésre és az elhalálozásra is, mint azok a betegek, akiknek nem alakult ki szív- és érrendszeri szövődményük. Akiknél kardiológiai komplikáció is jelentkezik, azok elég súlyos betegek ahhoz, hogy kórházba kerüljenek. A legtöbb ember, akit megfertőz a vírus, csak enyhe tüneteket tapasztal. Háromból egy nem is érzi magát betegnek. Azonban már bizonyítékok vannak arra, hogy a vírus azoknál is szívkárosodást okozhat, akiknek csak enyhe tüneteik vannak vagy akár semmilyen tünetük sem alakul ki, és a szívkárosodás különösen azokra jellemző, akik a vírusfertőzés időtartama alatt is edzenek.
Az egyik ilyen megfigyelt tünet a szívizomgyulladás, amely akkor következik be, amikor a szívfal izomzata begyullad, a szerv meggyengül, és ezért nehezebben képes pumpálni a vért.
Ez nem újfajta betegség, és viszonylag ritkán alakul ki, de ha jelentkezik, akkor a leggyakrabban fertőzés miatt fejlődik ki. Vírusokról, baktériumokról, amőbákról, gombákról és férgekről is kimutatták már, hogy okozhatnak ilyen megbetegedést.
Az a közös bennük, hogy mindegyik támadó üzemmódba állítja a szervezet immunrendszerét, és emiatt alakul ki a gyulladás. Ha a beteg pihen a betegség és a felépülés alatt, az esetek többségében a gyulladás elmúlik, és a szívizom magától regenerálódik. Ám a meggyengült szívvel végzett megfeszített fizikai aktivitás lábdagadást, szédülést, légszomjat és súlyos esetben akár szívritmuszavart, szívmegállást, valamint hirtelen szívhalált is okozhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez a végzetes kimenetel a versenyző atléták körében gyakran fordul elő. Ezért figyelmeztetnek a kardiológusok arra, hogy a pandémiás időszakban csak óvatosan térjünk vissza az aktív sporthoz. Épp augusztusban fordul elő , hogy a 27 éves Michael Ojo, aki Florida államban volt profi kosárlabdázó, és az utóbbi időben a szerbiai profi ligában játszott, hirtelen szívkomplikációk miatt meghalt röviddel az után, hogy felépült a COVID-19 betegségből.
Azért, hogy elkerüljék az ehhez hasonló tragikus eseményeket a fiatal sportolók körében, az Ohioi Állami Egyetem (OSU) orvosai új eljárásrendet alakítottak ki - mondta dr. Saurabh Rajpal, az OSU kardiológusa és adjunktusa. A protokoll szerint, ha bármelyik sportolónál COVID-19-et diagnosztizálnak, akkor klinikai kivizsgáláson, laborvizsgálaton, EKG-vizsgálaton és MR-vizsgálaton kell átesnie, mielőtt visszatérne az aktív sporthoz. Június és augusztus között az egyetem 26 női és férfi sportolóján végezték el ezeket a vizsgálatokat, miután felépültek a COVID-19-ből. Az MRI hármójuknál mutatta ki a szívizom gyulladását, közülük kettő a COVID-19 semmilyen tünetét sem észlelte, csupán a tesztek mutatták ki a fertőzést náluk. Ezeket az eseteket a JAMA Cardiology című folyóiratban is publikálták .
Ez is érdekelhet
Mivel a sportolók szívéről a COVID-19 előtt még nem készítettek felvételt, és az érintettek nem vettek részt kontrollvizsgálaton - mint ahogy azok sem, akik nem fertőződtek meg a vírussal -, ezért összehasonlítás híján nem lehet egyértelműen megmondani azt, hogy biztosan a fertőzés okozta-e a megfigyelt károsodást. De dr. Rajpal, a tanulmány egyik társszerzője szerint más vírusfertőzések előidézhetnek myocarditist (szívizomgyulladást), és a SARS-CoV-2 a többi vírustól ebben a tekintetben nem különbözik. "Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a COVID-19 megtámadhatja a szívet is" - mondta az orvos.
Legjobban: