Úgy tűnik, hogy a megtört szív az idős nők betegsége - legalábbis erre utalnak azok a kutatási eredmények , amelyeket október közepén publikáltak a Journal of the American Heart Association című folyóiratban . Összesen 135 463 olyan megtört szív szindrómás esetet vizsgáltak meg, amely 2006 és 2017 között fordult elő valamelyik egyesült államokbeli kórházban. A megfigyelt időszakban folyamatos nőtt az esetszám a nők és a férfiak körében egyaránt, ám a nőknél fordult elő az esetek 88,3 százaléka.
A növekedés önmagában nem volt meglepő, hisz egyre több ilyen esetet diagnosztizálnak az orvosok. Azon viszont a kutatók is megdöbbentek, hogy a növekedés aránya az 50-75 éves nőknél 6-12-szer volt magasabb a hasonló életkorú férfiakhoz és a fiatalabb nőkhöz képest. "Ezek az eget verő értékek egyszerre érdekesek és aggasztóak" - mondta dr. Susan Cheng, a tanulmány vezető szerzője, aki egyben a Los Angeles-i Cedars-Sinai Kórház Smidt Kardiológiai Intézet egészséges öregedést vizsgáló kutatóközpontjának igazgatója is.
Mi az a megtört szív szindróma?
Ezt az állapotot Takotsubo cardiomyopathiának is nevezik, és már több mint egy évtizede kutatják Japánban és a világon máshol is. Ám mindaddig nem ismerték világszerte ezt a betegséget, amíg 2005-ben publikáltak róla egy tanulmányt a New England Journal of Medicine című folyóiratban.
A betegek mellkasi fájdalmat éreznek és fulladnak. A tünetek nagyon hasonlítanak a szívrohaméhoz . Aki túléli a betegség kezdeti tüneteit, az rendszerint napok, esetleg hetek múlva regenerálódik, a hosszú távú következményeket viszont még mindig kutatják. Annak ellenére, hogy a szívizom működése hamar regenerálódik, pár kutatásból kiderült, hogy akik korábban a megtört szív szindróma tüneteit produkálták, azoknak megnő a kockázatuk a későbbi szív- és érrendszeri betegségekre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Cheng szerint még több kutatásra van szükség ahhoz, hogy megértsük annak az okát, hogy vajon miért éri el ez a betegség aránytalanul gyakrabban a középkorú és az idősebb nőket. A menopauza lezárulása részben megmagyarázhatja ezt, hiszen ebben az időszakban megemelkedik a stressz általános mértéke is - tette hozzá a kutató. "Ahogy idősödünk, és egyre több lesz az életünk és a munkánk miatti felelősségünk, egyre magasabb lesz az általános stressz-szintünk is" - magyarázta dr. Cheng. "Ráadásul ahogy az életünk minden aspektusa egyre jobban digitalizálódik, egyre több lesz a környezeti stresszhatás is" - fűzte hozzá.
Ez a tanulmány éppen akkor jelent meg, amikor a közegészségügy egyre többet foglalkozik a lélek-szív-test kapcsolatával. Januárban az Amerikai Szív Társaság kiadott egy tudományos állásfoglalást arról, hogy teljesen nyilvánvaló összefüggés van a pszichés egészségünk és a kardiovaszkuláris betegségek kockázata közt.
A járvány óta még gyakoribbá válhatott
A kutatást egyébként még a COVID-19-járvány előtt bonyolították le, ezért dr. Cheng feltételezi, hogy a világjárvány okozta stressz minden bizonnyal tovább növeli a megszakadt szív szindróma előfordulási arányát, ráadásul mostanában diagnosztizálatlan maradhat a betegek a nagy része. "A világjárvány időszakában különösen jól tudjuk, hogy nagyon lényeges az agy és a szív egymásra gyakorolt hatása, és ennek a részletes felderítésében még mindig csak a jéghegy csúcsánál tartunk" - mondta dr. Cheng.
Képtelenek vagyunk kizárni a stresszt az életünkből, ám rendkívül fontos, hogy a páciensek hatékony megküzdési mechanizmusokat sajátítsanak el. Ilyen lehet a mindfullness meditáció, a jóga, a testedzés, az egészséges táplálkozás, a megfelelő minőségű alvás és a társas kapcsolataink ápolása - hívták fel a figyelmet a szakemberek, hozzátéve, hogy akiknek jelentősen magas a stressz-szintjük, azoknak pszichológus segítségére is szükségük van.
