Mesterséges intelligencia véd meg a haláltól

A WHO szerint többen halnak meg évente szív- és érrendszeri betegségekben, mint bármilyen más ok miatt. Oxfordban kidolgoztak egy olyan eljárást, amely a halálos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát képes felismerni.

Évekkel korábban

Az Oxfordi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy olyan mesterséges intelligencia (MI) technológiát, amely évekkel a halálos szívroham bekövetkezte előtt képes azonosítani azokat a személyeket, amelyek magas kockázati csoportba tartoznak.

A gépi tanulási eszközt arra használták, hogy létrehozzanak egy "radiómikus zsírprofil" nevű személyes lenyomatot. Ez olyan magas kockázati tényezőket képes azonosítani, mint a gyulladás, hegesedés, a szívet ellátó véredényekben bekövetkező elváltozások. Az ehhez hasonló jellemzők a jövőbeli szívrohamra utalnak.

Évekkel a halálos szívroham bekövetkezte előtt képes azonosítani azokat a személyeket, amelyek magas kockázati csoportba tartoznak.
Évekkel a halálos szívroham bekövetkezte előtt azonosítják azokat, akik magas kockázatúak. Fotó: iStock

Az Oxfordi Egyetem szeptember 4-i közleményében kijelentette, hogyha egy beteg mellkasi fájdalommal érkezik kórházba, akkor, a sztenderd vizsgálat eleme a koszorúér artériák vizsgálata, amit koronária CT angiogramnak neveznek. Ha nem találnak jelentős szűkületet , akkor a beteget hazaküldik. Az egyetem szerint az a baj, hogy ennek ellenére néhány betegnek később mégis szívrohama lesz. "Csak azért, mert valakinek a szívkoszorúér-vizsgálata nem mutat ki szűkülést, az nem jelenti azt, hogy biztosan elkerüli a szívrohamot" - mondta Charalambos Antoniades, az Oxfordi Egyetem kardiológus professzora.

Megelőzhető?

"A mesterséges intelligencia erejének a felhasználásával kifejlesztettünk egy olyan lenyomatot, amely kimutatja az emberi artéria rossz jellemzőit" - jelentette ki Antoniades professzor, aki a Brit Szív Alapítvány vezető klinikai kutatója az egyetem részéről. "Ez az eljárás nagy lehetőség a betegség korai jegyeinek a kimutatására, és segítségével idejekorán megtehetjük azokat a megelőző lépéseket, amelyeknek köszönhetően el lehet kerülni egy később bekövetkező szívrohamot, így végső soron életeket menthetünk" - tette hozzá.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az Egészségügyi Világszövetség adatai szerint több ember hal meg évente szív- és érrendszeri megbetegedésekben, mint bármely más ok miatt. A felmérések szerint 2016-ban 17,9 millió ember halt meg szív- és érrendszeri betegségben. Ezeknek a 85 százaléka szívroham és stroke volt.

"Ennek az oxfordi kutatásnak a valós világban is érzékelhető hatása lesz, ahogy a technológia még tovább finomodik" - jelentette ki Simon Ray, a Brit Kardiovaszkuláris Társaság elnöke.

"Ez az eszköz lehetővé fogja tenni, hogy már abban az állapotban is kimutassák egy jövőben bekövetkező szívroham kockázati mértékét, amikor még a hagyományos vizsgálati módszerek nem képesek felderíteni semmiféle elváltozást, így hozzá lehet kezdeni a korai, megelőző kezeléshez" - tette hozzá Simon Ray. A társaság elnöke tovább is ment, és kijelentette, hogy a mesterséges intelligenciában és a gépi tanulásban nagy lehetőség rejlik a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálására és felügyeletére .

Ezek az új technológiák képesek növelni a diagnózis pontosságát. "Emellett fontos információkat tudnak adni a betegség korai állapotának az előrejelzéséhez, ami hozzásegíti a kardiológusokat ahhoz, hogy jobban lássák a beteg jövőbeli állapotának valószínű alakulását, és így pontos, személyre szabott kezelési stratégiát lesznek képesek kidolgozni" - magyarázta Simon Ray.

Ezt a kutatást a Brit Szív Alapítvány és a Nemzeti Egészségkutatási Intézet finanszírozta, és a European Heart Journal című folyóiratban publikálták . A kutatási eredményeket a szeptember első hetében megrendezett Európai Kardiológus Társaság párizsi kongresszusán is bemutatták.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Délután északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. Már csak a déli és keleti határ mentén fordulhat elő az összefüggő csapadékzóna északi részén havazás, másutt inkább havas eső, délen eső. Másutt egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél főként az Észak-Dunántúlon lesz nagy területen erős, a magasabban fekvő részeken akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra