A koszorúér-szűkület leggyorsabb megszüntetése

Szívkatéterezést akkor végez a kardiológus, ha pontosan meg akarja ítélni, hogy fennáll-e koszorúérbetegség, illetve a koszorúér szűkület milyen mértékű.

Miért van szükség a szívkatéterezésre?

Jelenleg a szívkatéterezés során elvégezhető koszorúérfestés a legmegbízhatóbb módszer a koszorúér-szűkület biztos kimutatására és a szűkület mértékének pontos megítélésére. Ha a tünetek és az előzetes vizsgálatok jelentős mértékű szűkületre utalnak, akkor mindenképpen ajánlatos a szívkatéteres vizsgálatot elvégezni a további tennivalók meghatározása céljából.

A szívizom táplálását a koszorúerek végzik. Ha valamelyik koszorúérszakasz átmérője 50 százaléknál jobban beszűkül, akkor a szívizom fokozott munkavégzésének vér(és oxigén)- ellátása nem biztosított. Ilyenkor általában mellkasi fájdalom ( angina pectoris ) jelentkezik. Minél nagyobb mértékű a szűkület, annál kisebb terheléskor is jelentkezhet a fájdalom.

A vizsgálat vagy kizárja, vagy megerősíti a koszorúér-szűkületet. Az elváltozás jellegétől függ a további teendő: gyógyszeres kezelés vagy orvosi beavatkozás jöhet szóba. A beavatkozások egy része már a katéteres vizsgálat során elvégezhető. A katéteres koszorúér-tágítás, a sztent beültetése a katéterezéssel egy időben megtörténik. Így elkerülhetővé válik a mellkas megnyitásával járó szívműtét, amely komoly megterhelést jelent a beteg számára.

A mellkas megnyitásával járó szívműtétre akkor lehet szükség, ha a katéteres tágítással nincs megfelelő lehetőség a koszorúér-keringés helyreállítására. Ekkor az orvos koszorúér áthidalásos (bypass) műtétet javasolhat.

A szívkatéter segítségével kontrasztanyagot juttatnak a koszorúérbe
A szívkatéter segítségével kontrasztanyagot juttatnak a koszorúérbe. Fotó: 123rf

Hol történik a szívkatéterezés?

A beteg megfelelő előkészítés után kerül a katéteres laboratóriumba, ahol egy mozgatható asztalra fekszik. A felkészült orvoscsapat egy nagyfelbontású röntgenkészülék segítségével követni tudja a szívkatéter helyzetét és a beadott kontrasztanyag által alkotott képet. Közben monitorokon folyamatosan figyelik a beteg szívműködését és vérnyomását. Ritmuszavar vagy kóros vérnyomás-érték esetén minden eszköz és gyógyszer rendelkezésre áll az esetleges problémák elhárítására.

A szívkatéterezés nem fáj, a legkellemetlenebb rész a tűszúrás, az ereinkben már alig érzékeljük a beavatkozást.

Hogyan történik a szívkatéterezés?

Egy vékony műanyagcsövet vezetnek a főütőéren keresztül a szívhez, Magyarországon leggyakrabban a csuklón keresztül - ez ugyanis a beteg számára legkényelmesebb, legkisebb kellemetlenséggel járó változat. (Régebben, és sok országban még ma is a combhajlatból jutottak be az érbe.) Helyi érzéstelenítést követően szúrják meg az ütőeret és egy "hüvelyt" helyeznek be az érbe, amelyen keresztül felvezethetőek a katéterek. A katéterek mozgatását általában nem érzi a beteg, de aki fél, az természetesen kérhet nyugtatót a vizsgálat előtt.

Nincs altatás! A beteget azért nem altatják el, mert szükség van arra, hogy kommunikálni tudjon az orvossal és felelni tudjon annak kérdéseire, utasításaira, például, hogy vegyen mély levegőt, köhintsen.

A szívkatéter segítségével kontrasztanyagot juttatnak a koszorúérbe, (ritkábban a szívüregekbe) a röntgen alatt láthatóvá válik a kontrasztanyag haladása, és az erek telítődése, viselkedése. A folyamatról felvételeket készítenek, hogy a későbbiek során is ki tudják elemezni.

Amennyiben tágításra és sztent behelyezésére van szükség, a beavatkozást ugyanazon az úton, amelyen a katéter haladt, azonnal el tudják végezni. Ha nem történt tágításos beavatkozás, a vizsgálat végeztével a hüvelyt eltávolítják. Az egész beavatkozás egy óránál rövidebb időt vesz igénybe. Ha megtörtént a beavatkozás és a beteg az eljárás során véralvadásgátlót kapott, akkor csak néhány óra múlva lehet a hüvelyt eltávolítani. A csuklóütőérből a katétert azonban a beavatkozás után minden esetben azonnal kihúzzák. A katéteres hüvely eltávolítása után nyomókötést helyeznek el a beszúrás helyére, amely néhány óráig fennmarad, aztán a beteg hazamehet.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: +3 °C

Az északi tájakon általában borult, párás, ködös időre van kilátás, de az Alföldön és a Dél-Dunántúlon szakadozottabb marad a felhőzet, illetve fokozatosan ritkul, és fel is oszlik a köd, így arrafelé alapvetően napos idő várható. A szitálás mellett északon néhol gyenge eső sem kizárt. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet a borult, párás, tartósabban ködös tájakon 2 és 8 fok között alakul, míg a kevésbé felhős részeken ennél több fokkal enyhébb lehet az idő. Késő este 0 és +7 fok közötti értékekre számíthatunk. Az időjárás viszonylag stabil, ezért jelentős fronthatás nem terheli a szervezetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!