Nemsokára elérhetjük azt a célt, hogy sertésekből előállított szívvel oldjuk meg a krónikus donorszervhiányt - állítják egy friss összegző tanulmányban a Massachusetts-i Általános Kórház (MGH) kutatói. A Circulation című folyóiratban közölt elemzésben leírják, hogy a genetikai mérnöktudományban és a gyógyszerkutatásban elért legutóbbi áttörések miként járultak hozzá legutóbb egy olyan transzplantáció sikeréhez, amelyben sertésszívet ültettek be páviánok testébe német kutatók. A xenotranszplantáció (ebben az esetben sertésből ültetnek át szívet egy másik faj egyedébe) számtalan emberi élet meghosszabbításához és megmentéséhez járulhat hozzá, ha sikerül az utolsó nehézségeken is túljutni.
A tanulmány vezető szerzője, dr. Richard N. Pierson III, az MGH Szívsebészeti Osztályának vezető munkatársa a társszerzőkkel együtt kijelentette, hogy tudományos áttörést értek el a szívvel végzett xenotranszplantációban. A páviánok és más főemlősök (így az ember) immunrendszere idegen szervnek érzékeli a sertésszívet és megtámadja azt, ez pedig szervkilökődéshez vezet. Erre válaszként a tudósok a genetikai mérnöki tudományt hívták segítségül, és ennek köszönhetően olyan sertéseket tenyésztettek, amelyeknek a szerveiből hiányoznak azok a molekulák, amelyek az immunrendszer elsődleges célpontjainak számítanak.
A genetikai mérnöki tudomány segített megoldani a szív-xenotranszplantáció egy másik problémáját is. Korai kísérletekben arra az eredményre jutottak, hogy az emberi vér és a sertések véredényeit beborító fehérjék inkompatibilitása miatt vérrögök alakulhatnak ki. Dr. Pierson és kollégái erőfeszítéseinek köszönhetően olyan sertéseket is sikerült kitenyészteni, amelyek hordoznak egy olyan gént, amelyik emberi thrombomodulin fehérjét termel, ez a fehérje pedig korlátozza a vérrögképződést.
A gyógyszerkutatás is hozzájárult a szív-xenotranszplantáció sikeréhez. A donorszervet befogadó személynek gyógyszert kell szednie, hogy elnyomja az immunrendszerét, nehogy kilökődjön a szerv. "Ám ezek a gyógyszerek nem hatásosak akkor, ha egy sertés szervét helyezik be egy pávián testébe" - mondja dr. Pierson - ezek szerint a hagyományos immunszupresszánsok az embereknél sem lesznek hatásosak ebben az esetben. Ennek a problémának a megoldására dr. Pierson más kutatókkal együttműködve kifejlesztett egy olyan monoklonális antitestet, amelyik blokkolja a CD40 és a CD154 jelű kostimulációs molekulákat. A monoklonális antitestek a hagyományos immunszupresszánsoknál sokkal hatékonyabban akadályozzák meg, hogy az emberek és a páviánok immunsejtjei megtámadják a sertésszervet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Zárásképpen a Circulation című folyóirat szakmai lektorai feltették a kérdést, hogy ha állati szerveket ültetünk be az emberi szervezetbe, az nem viszi-e át a betegségeket is, és ezt az aggodalmat csak fokozza a jelenlegi koronavírus-világjárvány. "Ez elég valószínűtlennek tűnik" - mondja dr. Pierson. "Az utóbbi 35 évben elvégzett rengeteg kutatás és a kitartó munka eredményeképpen megvalósíthatóvá vált a sertés-ember szívtranszplantáció." A vezető kutató előrejelzése szerint először 2021 végén kaphatnak emberek sertésszívet.
