A mesterséges intelligencia most először volt képes előrejelezni, hogy melyik betegnek lesz olyan egészségügyi problémája, amelyik a véráramlással függ össze. És ezek az előrejelzések pontosabbak voltak, mint amire egy hagyományos módszereket alkalmazó kardiológus képes. Precízen és pontosan jelezték a szívroham vagy a stroke valószínűségét az érintett betegeknél. A vizsgálat során a mesterséges intelligencia a betegek véráramlását figyeli, és az így begyűjtött adatokat elemzi.
A MR segítségével fel lehet deríteni az egy éven belül valószínűleg bekövetkező halálos szívkoszorúér betegséget és más jelentős kardiológiai eseményeket is. Ám az orvosoknak az a véleménye, hogy az ezzel a technikával megalkotott képeket emberi szemmel nehéz pontosan elemezni - túl sok az adat ahhoz, hogy apró változásokat kiszúrjon az ember. James Moon professzor, a Barts Egészségügyi Intézet és a University College London munkatársa kijelentette: a mesterséges intelligencia kilépett a számítógépes laboratóriumokból, megjelent az egészségügy valódi világában és néhány feladatot jobban képes végrehajtani, mint az orvosok.
"Korábban manuálisan próbáltuk mérni a véráramlást, de ez unalmas és időrabló munka, ami az orvosokat távol tartja a legfontosabb munkájuktól, a betegek gyógyításától" - mondta a professzor. A kutatók több mint 1 000 főn végeztek el MR vizsgálatot, a betegek átlagéletkora 60 év volt. Az eredményeket a Circulation című folyóiratban publikálták.
Olyanokat utaltak be erre a vizsgálatra, akikről valószínűsítették vagy pontosan tudták, hogy szívbetegségük akár halálos kimenetelű is lehet. A mesterséges intelligencia elemezte a képeket és azonnal kiszámolta a szívbe vezető véráramlást. Ezeket a mérési eredményeket olyan orvoscsoportoknak küldték el, amelyek dönteni tudtak a kezelés módjáról. Az előrejelzéseket később összevetették a páciensek egészségügyi eredményeivel, hogy megtudják, pontos előrejelzést adott-e a mesterséges intelligencia.
Az adatok felfedték, hogy mely betegek esetében volt súlyos kardiológiai esemény a 19 hónapos nyomonkövetési időszak alatt. A betegek 4 százaléka halt meg és 16,6 százalékuknál következett be súlyos kardiológiai esemény, mint például szívroham , kórházi ápolást igénylő szívelégtelenség vagy stroke. A kutatócsoport arra az eredményre jutott, hogy az alacsonyabb véráramlású betegek hajlamosabbak voltak súlyos szív- és érrendszeri betegségre - ezt az állapotot pedig a mesterséges intelligencia észrevette. A technológia tehát a világon először most képes átvenni a munka eme részét az orvosoktól és előre jelezni pontosan a szívroham és a stroke valószínűségét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
