Attól függően, hogy milyen (kor)csoportot érint, van gyermekkori, időskori fajtája, illetve speciálisan a kábítószer-élvezők között is előfordul. A betegség kialakulását az okozza, hogy spontán, vagy különböző orvosi beavatkozások során az érpályába baktériumok jutnak, melyek a károsodott szívbelhártyán megtapadva súlyos, gyakran az egész szervezetet érintő gyulladást okoznak. A gyulladás tünetei nem túl egyértelműek, gyakran jellegtelen panaszokkal jelentkeznek, felismerésük éppen ezért nehézkes. A leggyakoribb tünet a láz, melyhez általános tünetek (fáradékonyság, fogyás) csatlakozhatnak. Az esetek 90 százalékában észlelhető szívzörej, ám új (eddig nem észlelt) zörej azonban csak 30-40 százalékban alakul ki. A szívelégtelenség a leggyakoribb szövődmény (40-60 százalékban), ezt követi a embólia kialakulása.
A fertőző endokarditisz kockázati tényezői:
- szívbillentyű-betegség,
- korábbi szívbillentyű-műtét,
- veleszületett szívbetegség,
- magas kockázatú betegek fogászati kezelése,
- intravénás droghasználat,
- korábbi szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás.
Fogászati beavatkozások és a fertőző endokarditisz
Az antibiotikum ilyenfajta használatát 1923-ban vezették be a fogászatba, miután összefüggésbe hozták a szívbelhártya-gyulladás kialakulását a vérzéssel járó fogorvosi beavatkozásokkal.
Európa legtöbb részén és tengerentúlon 2008 óta csak a magas kockázattal bíró
páciensek invazív kezelésénél van antibiotikumkúra, Magyarországon is ezen
ajánlás van érvényben.
Akiknek nagyobb a kockázata a fertőző szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás ra, azok fogorvosi beavatkozás előtt antibiotikumot kapnak, ezzel is csökkentve a betegség kialakulását. Különösen Bizonyos fogászati kezeléseknél - a fogíny, a gyökércsúcs körüli tér (periapicalis régió) vagy a szájnyálkahártya kezelése - különösen fontos erre figyelni.
A felsorolt fogászati kezelések előtt különösen azoknak a szívbillentyű-betegeknek szükséges a megelőző antibiotikumkúra, akik még az alábbi feltételeknek is megfelelnek:
- mű szívbillentyűjük van, katéteres műszívbillentyű-cserét végeztek el rajtuk vagy donorbillentyűt (homograftot) kaptak,
- mesterséges anyagot használtak a szívbillentyű hibájának kijavítására, valamint anuloplasztikát (billentyűmegtartó műtétet, billentyűplasztikát) végeztek rajtuk,
- korábban már volt fertőző endokarditiszük,
- kezeletlen cianotikus veleszületett szívbetegségük van (a születéskor a normálisnál alacsonyabb oxigénszint miatt alakul ki), továbbá shunt (kóros összeköttetés, azaz lyuk van a szív bal és jobb fele között) vagy szívbillentyűelégtelenség miatt kezelt veleszületett szívbetegség esetén, amikor a mesterséges folt vagy a beültetett eszköz mellett keletkezik szivárgás,
- szívátültetés után kialakuló szívbillentyűelégtelenség, amely a szívbillentyű strukturális problémája miatt alakul ki.
Ez is érdekelhet
A felsorolt állapotokon kívül más veleszületett szívbetegség esetén nem javasolt az antibiotikumos megelőző kezelés. Úgy lehet csökkenteni a fertőző endokarditisz kockázatát, hogy ügyelünk a száj egészségére, rendszeresen járunk fogorvoshoz, jó minőségű kézi, elektromos vagy ultrahangos fogkefét használunk, fogselymet és másféle, lepedéklerakódást gátló készítményt is alkalmazunk.
