Világszerte, de különösen itthon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokot jelentik, ez igaz a pandémiás időszakra is. Emiatt fontos, hogy időben felismerjük a szívizombetegségek tüneteit, az orvosok elkezdjék a megfelelő kezeléseket. A szívizombetegségek a szívizomzat valamely alkotórészének, a szívizmot felépítő fehérjéknek az elsődleges problémái, és a szívizom működési zavarát másodlagos módon nem magas vérnyomás , billentyűbetegség vagy veleszületett szívbetegség, koszorúérbetegség okozza.
Dr. Sepp Róbert egyetemi tanár, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja elmondta, a szívizombetegségeket több csoportba lehet sorolni, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak.
- Az úgynevezett hipertrófiás kardiomiopátia esetében az alapvető problémát az jelenti, hogy a szívizomzat egy örökölt genetikai defektus miatt megvastagszik.
- A dilatatív kardiomiopátiánál elvékonyodik a szívizomzat, a szív üregei kitágulnak, és a szív pumpafunkciója csökken.
- A restriktív kardiomiopátia során a szívnek az a funkciója károsodik, amellyel fogadni tudja a szívbe visszaáramló vért, ezáltal a vér megreked a szervezetben.
- Az arritmogén kardiomiopátia esetében a szívizomzat egyes részei egy genetikai hiba miatt elpusztulnak, a szívizomsejtek helyét egy zsíros, kötőszövetes, heges szövet veszi át, és emiatt nagyon komoly szívritmuszavarok alakulhatnak ki. Emellett a pumpafunkció is károsodhat.
- Nem osztályozható kardiomiopátia.
Nonkompakt kardiomiopátia esetében az történik, hogy az embrionális életben szivacsszerű szervként létező szívizomzat kompaktálódása (a sejtek szoros kapcsolódása egymáshoz) leáll, károsodik, a szívizomzatban pedig szivacsszerű részek maradnak vissza.
A tako-tsubo kardiomiopátia egy átmeneti szívpumpafunkció-csökkenéssel jellemzett kórállapot, amit emocionális, pszichés, stresszes állapot idéz elő. Ilyenkor a túlzott szimpatikus tónus és a megemelkedett adrenalinszint károsítja a szívizomzatot, ami átmenetileg kitágul, és elsősorban a bal kamra csúcsi részén károsodik a funkciója. Ez egy átmeneti állapot, a szív funkciózavara heteken, hónapokon belül normalizálódhat.
A kardiomiopátiák elsősorban genetikai eredetűek, a betegségek hátterében a szív felépítésében fontos szerepet játszó fehérjéket kódoló gének mutációi állnak. Ebből adódóan ezek a betegségek típusos esetben családi halmozódást, öröklődést mutatnak, így amikor diagnosztizálunk egy beteget, kötelező módon kardiológiai szűrővizsgálatot kell végezni az elsőági rokonok (szülők, testvérek, gyermekek) körében - mutatott rá a szakember.
Hozzátette, az örökletes jelleg a genetikai diagnózis felállítására is lehetőséget ad: ha kimutatják a betegség genetikai okát, az adott mutációra tudják szűrni a családtagokat. Ez azért fontos, mert így azonosítani lehet a tünetmentes génhordozókat, így náluk követni tudják, kialakul-e a betegség vagy sem, ha pedig kifejlődik, akkor már nagyon korai stádiumban elkezdhetik a megfelelő kezelést - fogalmazott Sepp Róbert.
Hogyan ismerhető fel a szívizombetegség?
A kardiomiopátiák fontos tulajdonsága, hogy a szívritmuszavarok hirtelen és kifejezett kockázatával járnak. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a betegeknek fokozott a ritmuszavarhajlamuk, és ez adott esetben az életüket is veszélyeztetheti.
Más esetekben a tünetek a szívelégtelenséghez hasonlóak: eleinte megterheléskor, később már akár nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, gyengeség, megdagadt, ödémás lábak, éjszakai vizelés, ami az ödémafolyadék felszívódásának eredménye. Ugyanakkor a hipertrófiás kardiomiopátiás betegek sokszor panaszmentesek.
Bizonyára sokan ismernek olyan tragikus eseteket, amikor fiatal sportolók edzés vagy mérkőzés közben hirtelen összeesnek, és akár meg is halnak a pályán vagy sporttevékenység közben. A háttérben nem kis részben primer szívizombetegségek állnak, amelyek egy rosszindulatú, az életet veszélyeztető ritmuszavarhoz vezetnek - hangsúlyozta a szakember.
Fontos a megfelelő kezelés
A kardiomiopátiák nagy része vagy kizárólag genetikai eredetű, vagyis aki örökölte a génmutációt, nagy eséllyel kialakul nála a betegség; vagy pedig ahol nem egyértelmű a kóroki gén és a betegség közti kapcsolat, ott is nagyon erős a genetikai hajlam, ám ebben az esetben nem egyetlen, hanem több gén együttesen alakítja ki a betegséget. A szívizombetegségek esetében éppen ezért nem lehet megelőzésről beszélni, csupán időben történő felismerés (és kezelés) lehetséges!
A genetikai okok azonban lehetőséget adnak arra, hogy az orvosok pontosan meghatározzák azt a fehérjét vagy patomechanizmust, amely kialakítja a betegséget. Specifikus terápiákat lehet kifejleszteni: ha kimutatható a fokozott ritmuszavarhajlam rizikója, akkor úgynevezett implantábilis kardioverter-defibrillátort (ICD-t) ültetnek be, ez adott esetben meg tudja védeni a beteg életét.
A genetikai hajlam egyrészt rossz, mert nem lehet semmivel megelőzni a betegség kialakulását, másrészt azonban ígéretes, mivel pontosan ki lehet mutatni az okot, a betegségért felelős kórfolyamatot, ezzel pedig specifikus terápiákat lehet tervezni és kifejleszteni. Az így kifejlesztett specifikus gyógyszerekkel szép eredményeket értek már el a betegek klinikai kezelésekor, az állapotukat stabilizálni lehetett - mutatott rá a szakember.
Hozzátette, hogy alapvetően ritka betegségekről van szó, közülük a leggyakoribb a hipertrófiás kardiomiopátia - ötszáz-ezer közül egy beteget érint, Magyarországon tízmilliós populációra vetítve 10 ezer beteg lehet. Előfordulása általában a fiatal populációra jellemző: az orvosok szerint tinédzserkorban alakul ki, az első tünetek pedig 30-40 éves korban jelentkeznek.
Ezek ugyan ritka betegségek, de annál gyakoribbak, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket - hangsúlyozta Sepp Róbert.
Óvjuk meg a szívünket!
A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez Magyarország már az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságára és a megelőzési módszerekre. Ebben az évben a Magyar Kardiológusok Társasága a Testnevelési Egyetemmel közösen szervezi meg a Szívünk Napját szeptember 26-án, vasárnap.
Az MKT és az Európai Kardiológiai Társaság is fontosnak tartja a szívelégtelenségre felhívó kampányokat, májusban európai szinten szokták megrendezni a szívelégtelenség napját, Magyarországon hasonló jelentősége van a Szívünk Napja rendezvénynek.
A szívizombetegségek nagyrészt fiatalokat érintenek, ha tüneteket észlelnek, érdemes azonnal specialistához fordulni. Az öröklési hajlam esetében pedig fontos, hogy ha valakinek a családjában fiatal korban szívhalál fordult elő, akkor vizsgálják meg az elsőági rokonokat EKG-val, szívultrahanggal, így diagnózis esetén minél korábban elkezdhetik a kezelést. A Szívünk Napja alkalmából fontos felhívni ezekre a figyelmet - mondta Sepp Róbert.
Ez is érdekelhet
Az interjút készítette: Mikula Szilvia, Dehir.hu
Legjobban: