Alapvetően igaz, hogy minél később eszünk, testünk annál kevésbé tud felkészülni a pihentető alvásra . Emiatt másnap nemcsak álmosak leszünk, de csökken a hatékonyságunk, és rövid távon memóriánk sem működik a megszokott módon.
Ráadásul ha késő este veszünk magunkhoz ételt, akkor a következő 24 órában éhesebbek leszünk, mintha rendes időben vacsoráztunk volna. A ghrelin nevű hormon, amely az étvágyunkat kontrollálja, körülbelül este 8 és reggel 8 között termelődik újra. Ha ebben az időszakban eszünk, főleg, ha többször is, akkor nem tud elegendő termelődni belőle, így az étvágyunkat sem tudja szabályozni. Emiatt aztán nemcsak többször leszünk éhesek a következő napon, de még anyagcserénk is lelassul.
Kutatások igazolják, hogy minél később eszünk, annál több kalóriát veszünk magunkhoz, és annál kevesebbet alszunk - még akkor is, ha reggel nem kell időre kelnünk. Ezektől tovább lassul az anyagcsere, így súlyt fogunk felszedni.
A késő esti evés refluxot is okozhat. A gyomornak szüksége van néhány órára, hogy kiürüljön egy kiadós étkezés után, ha viszont evés után egyből ágyba bújunk, a fekvő pozíció miatt nagy az esély, hogy a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe.
Hogy miért eszünk késő este?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Éhséget okozhat például, ha napközben nem eszünk eleget, de az is, ha túl sok gyorsételt és feldolgozott élelmiszert fogyasztunk. Ezekben kevés a rost, így nem lakatnak jól, ráadásul vércukorszint-ingadozást is okoznak, ami miatt sokkal gyakrabban leszünk éhesek. Ha túl sokat stresszelünk, és a szervezetünkben túl sok kortizol nevű stresszhormon termelődik, akkor ez is fokozhatja az étvágyat, ráadásul ilyenkor általában a cukros, zsíros ételeket kívánjuk igazán.
Ez is érdekelhet
Forrás: care2.com
