Bár élete során szinte mindenki találkozik nehezen üríthető vagy a szokásosnál hosszabb idő után jelentkező székeléssel, ez még önmagában nem számít kórosnak. Székrekedésnek csak akkor nevezhető, ha a megszokottnál sokkal ritkábban - 3-4 naponta - erőlködések árán ürítünk, általában kisebb mennyiségű, kemény és száraz béltartalmat. A székrekedés olyan kellemetlen tünetekkel járhat, mint például a rossz közérzet, a fájdalmas haspuffadás, valamint a teltségérzet, ami ürítés után is megmaradhat.
A leggyakoribb okok
A hosszú távon akár komoly szövődményeket is okozó székrekedés leggyakoribb oka a nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány. A hibás étkezési szokások megmutatkozhatnak a rendszertelenségében - "gyorsan bekapok valamit, amikor éppen időm van" -, valamint az elfogyasztott ételek minőségében. Ha napközben összevissza eszünk, ráadásul szénhidrátban és finomított lisztekben gazdag, zsíros ételeket, a székletünktől sem várhatunk rendszerességet vagy megfelelő állagot.
Éppen ezért fontos, hogy naponta többször - lehetőség szerint legalább ötször - nagyjából ugyanabban az időben étkezzünk. Hanyagoljuk a gyorsételeket, helyettük válasszuk inkább egészségesen változatos, rostban gazdag táplálékokat, hiszen ezek elengedhetetlenül fontosak az emésztés szempontjából. A rostok egyfajta béltisztítóként haladnak át a szervezeten, elősegítve a rendszeresen és könnyen üríthető állagú székletet. Az étkezésünk mellett figyeljünk arra is, hogy mindennap mozogjunk minél többet, hiszen ez jelentősen hat a bélműködésre is.
Hajlamosító élethelyzetek
Előfordulnak olyan életszakaszok vagy élethelyzetek, amelyek kifejezetten hajlamosíthatnak a székrekedésre. Ilyen a várandósság időszaka, ahol a fő kiváltó ok a progeszteron hormon, valamint a terhesség első trimeszterére jellemző gyakori hányinger, hányás okozta étvágycsökkenés. Hatással lehetnek az emésztésre egyes betegségek, gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők, vagy például vaskészítmények is.
A széklet visszatartása szintén problémát okozhat, hiszen ez könnyen a béltartalom kiszáradásához és annak nehéz kiürítéséhez vezethet. Gyakran ez az oka az utazóknál jelentkező székrekedésnek is. Ráadásul egy hosszú út során - különösen akkor, ha több napot vagyunk távol - még nagyobb kihívást jelent tartani a megfelelő táplálkozást is, emellett a stresszfaktor szintén megnövekedhet. Mivel a gyomor és az idegrendszer közvetlen összeköttetésben állnak, nagy hatással vannak egymás működésére.
Természetes segítség
Bár a fő cél mindig a megelőzés, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a hatékony stresszoldás mellett igénybe vehetünk korszerű, természetes hatóanyagokra épülő hashajtó szereket is. Ilyen hatóanyag például a laktulóz, ami a természetben előforduló cukrokból épül fel. A laktulóz nem szívódik fel a szervezetből, a bélrendszeren végighaladva nemcsak a béltartalom kiürítését segíti elő, de kedvező hatással van a bélflórára is. Ezek a vény nélkül - többnyire szirup formájában - kapható készítmények nemcsak a megkönnyebbülést segítik elő, hanem használatukkal elkerülhetjük a székrekedés olyan kellemetlen szövődményeit is, mint például a végbélrepedés vagy az aranyér.