Hidrogén a leheletben: súlyos betegségekre utalhat

A hidrogén fokozott jelenléte a leheletben súlyos emésztési betegségekről árulkodik. Irritábilis bél szindróma vagy laktózintolerancia gyanúja esetén például mindenképpen érdemes hidrogénkilégzési tesztet végeztetni.

Gyakran felpuffadunk, görcsöl és fáj a hasunk, esetleg állandóan változik a székelési habitusunk? Előfordulhat, hogy valamilyen gyomor- vagy bélbetegségben szenvedünk. Ezek felismerését segíti a hidrogénkilégzési teszt, amellyel megállapítható például a laktózintolerancia, az irritábilis bélszindróma (IBS), valamint az is, ha a vékonybélben túlszaporodtak a baktériumok (SIBO). Ezek mind a leggyakoribb emésztési betegségek közé tartoznak – az Amerikai Egyesült Államokban például minden tizedik ember IBS-ben szenved, de a laktózintolerancia még gyakrabban fordul elő világszerte.

„A hidrogénkilégzési teszt előnye, hogy egyszerű és nem invazív módszer. Természetesen vizsgálat előtt szükséges némi előkészület, de az eljárás nem jár fájdalommal és nem kellemetlen. Ez egy egyszerű orvosi teszt, amely méri a hidrogéngáz szintjét (H2) a kilélegzett levegőben, ráadásul a leggyakoribb gasztroenterológiai betegségek diagnosztikáját segíti” – ismertette Dr. Sike Róbert gasztroenterológus, az Affidea Gasztroenterológiai Központ vezetője.

fiatal nő a tenyerébe lehel
Fontos információk lehetnek a kifújt levegőben. Fotó: Getty Images

Hogyan kerül hidrogén a leheletbe?

A teszt működésének megértéséhez érdemes tisztázni, hogy mikor keletkezhet hidrogén az emésztés során. A gázt az anaerob baktériumok termelik az emésztőrendszerben a szénhidrátok emésztése nyomán. Ezek a baktériumok alapesetben a vastagbélben élnek, ahol nemigen találkoznak cukrokkal és szénhidrátokkal, mivel azok már az emésztőrendszer korábbi szakaszában megemésztődnek és felszívódnak. Ha viszont az egészséges folyamat felborul valamilyen betegség miatt, akkor a vastagbélbe kerülő szénhidrátot az ott élő anaerob baktériumok hidrogéngázzá alakítják. A vastagbélből a gáz felszívódik a vérbe, majd a tüdőbe kerül, ahonnan a kilégzés során távozik. A H2-teszt tulajdonképpen ezt a hidrogénszintet méri a kilélegzett levegőben, és egyúttal jelzi, hogy a szénhidrátok emésztésének rendje felborult a páciens szervezetében.

„Attól függően, hogy milyen tesztoldatot használunk a H2-teszt során, más-más jellegű megbetegedés vagy emésztési zavar kimutatása válik lehetségessé. Egyszerre csak egyféle anyaggal lehet tesztelni” – magyarázta a szakértő.

A kiváltó okok és néhány tünet is egyezhet, a tejallergia és a laktózérzékenység mégis két teljesen eltérő betegség, amelyeket más-más vizsgálatokkal lehet kimutatni.

Erre figyeljünk a teszt előtt

Bizonyos ételek és gyógyszerek megváltoztathatják a hidrogénkilégzési teszt eredményét, ezért nagyon fontos, hogy a páciensek betartsák a tesztet végző orvos előzetes utasításait. A teszt előtt egy hónappal abba kell hagyni az antibiotikumok és a probiotikumok szedését, egy héttel a vizsgálat előtt pedig abba kell hagyni a dohányzást, és fel kell függeszteni a hashajtók, az antacidok, a H2-blokkolók, a PPI-k és a prokinetikumok szedését. A teszt előtt egy nappal át kell térni alacsony rosttartalmú, könnyen emészthető ételek fogyasztására, a vizsgálatra pedig legalább 12 órányi koplalás után, éhgyomorral kell érkezni. Ez idő alatt nem szabad fogat mosni, de a rágógumizás és a cukorka szopogatása sem javasolt. A vizsgálat után pedig néhány óráig kerülni kell a testedzést és az alvást.

A teszt többszöri kilégzés során méri a leheletben jelen lévő hidrogén szintjét. A kapott értékek alapján lehet felállítani a diagnózist. Az eljárás teljesen fájdalmatlan, de a vizsgálat alatt az alapbetegség okozta enyhe tünetek azért jelentkezhetnek.  

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.