A bezártság és az otthonlét néha egészen váratlan területeken mutatja meg negatív hatásait, ilyenek lehetnek például a megváltozott székelési szokások. Nem véletlen, ha a koronavírus -járvány kirobbanása óta eltelt több mint egy évben úgy érezzük, ritkábban járunk a mosdóba és nagyobb erőfeszítésünkbe kerül az, hogy megkönnyebbüljünk, mint annak előtte. A jelenséget külföldön már külön elnevezéssel illetik - ez a karanténszorulás.
A health.com portálnak nyilatkozó dr. Robert Lerrigo gasztroenterológus is megerősíti, hogy a pandémia óta olyanok is megtapasztalhatták a székrekedéssel járó panaszokat, akiknek korábban egyáltalán nem volt ilyen jellegű gondja. "Egyénenként változó lehet, hogy mit nevezünk székrekedésnek: egyeseknél azt, ha a szokottnál nagyobb megerőltetésbe kerül megszabadulni a produktumtól, másoknál azt, hogy a székletük a szokottnál keményebb, vagy egyszerűen csak kevesebb alkalommal mennek a vécére" - mondja a szakember.
Felborult a napi ritmus
A székletürítési szokások megváltozása három fő okra vezethető vissza: az étkezésre, a testmozgásra és a napi ritmusunkra, márpedig ezek mindegyikére hatással volt így vagy úgy a bezártság. Kevesebb lehetőségünk van a testmozgásra, az otthoni munka és a távoktatás miatt a főzésre szánt idő is jelentősen csökkent, a megszokott napi rutinunk pedig jócskán átalakult. "A vastagbélnek is megvan a maga cirkadián ritmusa, amelyet könnyen megzavarhat a testmozgás hiánya, a rossz alvás, az új étrend és a stressz" - ismerteti dr. Lerrigo, majd hozzáteszi, ezen tényezők közül egy-egy is elég lenne ahhoz, hogy érezhető változás álljon be az emésztési folyamatokban. Az inaktív, mozgásszegény mindennapok és a napi több óra ülés miatt a belek mozgása lelassul, ezáltal a salakanyag nehezebben jut át a bélrendszeren, tovább időzik a belekben, ami székrekedést okoz.
Nem tesz jót az erőlködés
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szorulás kezdetben csak kellemetlen puffadást, teltségérzetet, rossz közérzetet okoz, ám ha nem találunk megoldást a problémára, a belekben felhalmozódott székletnek előbb-utóbb komolyabb következményei is lehetnek. Hasi fájdalom, gyengeség, fájdalmas székletürítés és véres széklet is felléphet, súlyosabb esetben lázat, hányást és testsúlycsökkenést tapasztalhatnak az érintettek.
A bent rekedt bélsár a bélfalat is irritálja, emiatt hosszabb ideje leállt bélműködés esetén hirtelen hasmenés is előfordulhat. Az állandó erőlködés miatt megnő az aranyér rizikója, ami csak tovább ront a helyzetünkön, így nemcsak a vécén töltött idő, de az ülés is fájdalmassá válhat. A hosszú távon fennálló székrekedés az immunrendszer működését is rontja, emellett a magas vérnyomás, az epekő, a gyulladások és visszér kockázatát is fokozza, vagyis fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük a problémát.
Ez is érdekelhet
Mit tehetünk, hogy helyreálljon a rend?
- Mozogjunk rendszeresen! Dr. Lerrigo szerint már heti két 20-60 perces aerob edzés jelentősen képes javítani a bélmozgást, ezáltal elősegíteni a székletürítést, legalább ennyi mozgást muszáj beiktatni az életünkbe. Emellett is törekedjünk rá, hogy a lehető legtöbbet mozogjunk nap közben, lépcsőzzünk, álljunk fel és sétáljunk telefonálás közben, a munkaidő végeztével sétáljunk egy nagyot a szabadban, a hétvégéket pedig használjuk ki egy nagy gyalogos vagy biciklitúrára!
- Étkezzünk tudatosan! A belek egészséges működését a rostban gazdag ételek segítik elő, ezek feladata, hogy fellágyítsák a székletet, így az könnyebben, kevesebb erőlködéssel távozhat a szervezetből. Élelmi rostot főként a zöldségekben, gyümölcsökben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben és korpában, valamint a hüvelyesekben találunk, ezekből érdemes gyakrabban fogyasztani: tízóraira és uzsonnára fogyasszunk friss gyümölcsöket (almát, körtét, szilvát, barackot), a főétkezések mellé pedig lehetőleg mindig együnk zöldsalátát és friss zöldségeket. A túlságosan fűszerezett, zsíros fogásokat pedig kerüljük, ezek ugyanis csak még inkább irritálják a bélfalat.
- Igyunk elég vizet! A rostok sok vizet képesek megkötni, ezért fontos, hogy a rostban gazdag fogások mellé mindig bőségesen pótoljuk a folyadékot, lehetőleg tiszta víz formájában. Ellenkező esetben könnyen visszaüthet a rostfogyasztás - ha nem iszunk elég vizet mellé, a rostok a bélsárból vonják ki a nedvességet, ezáltal még sűrűbb lesz a végtermék, és fokozódik a székrekedés. A kellő vízfogyasztás - rostok ide vagy oda - alapvetően is fontos annak érdekében, hogy könnyen és gyorsan végezhessük el a nagydolgunkat. Dr. Lerrigo szemléletes példával magyarázza el a helyzetet: "A száraz széklet lassabban halad át a bélrendszeren. Olyan, mintha egy olyan csúszdán kellene lejutnia, amiben elfelejtették bekapcsolni a vizet."
- Eresszük ki a gőzt! Bár a járványhelyzet ebből a szempontból sem könnyíti meg a dolgunkat, fontos, hogy megtanuljuk levezetni a felgyülemlett feszültséget. A sporttal például két legyet üthetünk egy csapásra, hiszen amellett, hogy remek stresszoldó, a beleket is mozgásra bírja, de választhatunk bármilyen tevékenységet, amiben örömünket leljük és lenyugtat, feltölt energiával. Ha kell, ne röstelljük mentálhigiénés szakember segítségét kérni, így hamarabb megbirkózhatunk a minket érő stresszel, amiért az emésztésünk is hálás lesz.
