Az európai ember számára akár gyomorforgatónak is tűnhet, hogy rovatokat egyen, pedig őseink számára ez éppúgy természetes élelemforrás volt, mint ahogy ma is az a Föld egyes vidékein, mint például Kínában, Japánban, Mexikóban és Brazíliában. A rovarevés, vagyis az entomofágia már az ókori Kínában és a Római Birodalomban is bevett szokásnak számított, és szakértők szerint a jövőben érdemes lenne visszatérnünk hozzá. Bolygónk természetes forrásai ugyanis gyors ütemben fogynak, illetve a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése tükrében is egyre sürgetőbb, hogy új, fenntartható gyakorlatokat vezessen be az emberiség az élelmezés terén.
Jót tesznek a testnek és a környezetnek is
Mint azt a Katalán Nyitott Egyetem (UOC) közleménye írja, állatkísérletek tanúsága szerint a rovarfogyasztás számos pozitív hatást gyakorol a szervezetre. A többi között segíti a testsúlykontrollt, a vércukorszint és a koleszterinszint normáltartományon belül tartását, valamint fokozza a bélflóra diverzitását. A rovarok gazdagok telítetlen zsírsavakban, főként többszörösen telítetlen zsírsavakban, ami különösen előnyös tulajdonság. Humán vizsgálatok igazolják, hogy az entomofágia támogatja az emésztést, csökkenti a szisztémás gyulladást és számottevően növeli az aminosavak koncentrációját a vérben.
Tavaly novemberben a Föld népessége átlépte a 8 milliárd főt, és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) előrejelzései alapján az évszázad közepére már 9,8 milliárd ember élhet majd a bolygón. Eközben az állati fehérjeforrások előállítása nemcsak egyre költségesebbé válik, de a környezetre is fokozódó terhelést ró. Ha a rovarokra potenciális élelmiszerként tekintenénk, azzal egy sokkal fenntarthatóbb élelmezési lehetőséghez jutnánk. Összehasonlítva ugyanis azonos mennyiségű marhahússal, a rovarok tenyésztése 62 százalékkal kevesebb energiát igényel, az üvegházgáz-kibocsátása pedig 95 százalékkal alacsonyabb. Nem mellesleg a rovarok elélnek a szerves maradékokon is, így egyfajta biokonverterként is hasznosíthatók lennének.
A többség óvakodik a rovarevéstől
Az UOC kutatói a közelmúltban elvégeztek egy részletes felmérést, amelybe több mint ezer válaszadót vontak be. A megkérdezettek zöme, 86 százaléka még sosem fogyasztott rovarokat korábban saját bevallása szerint, és mindössze 13 százalékuk mondta azt, hogy volt már dolga rovart tartalmazó étellel. Előbbi csoport tagjai elsősorban undorral (38 százalék), szokatlansággal (15), élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos aggodalmakkal (9) és kulturális okokkal (6) magyarázták, hogy miért nem tartották vonzó lehetőségnek étrendjük ilyen irányú kibővítését.
Összességében a résztvevők alig 16 százaléka foglalt úgy állást, hogy készen állna rá, hogy mindennapjai részévé tegye a rovarevést, míg 82 százalékuk kategorikusan elzárkózott ettől. Hasonló arányokat hozott az a kérdés is, hogy hajlandóak lennének-e saját konyhájukban rovarokat elkészíteni: 28 százalék felelt igennel, 71 százalék nemmel. Ugyanígy étteremben is csak alig negyedül találkozna szívesen rovarokat felkínáló tálakkal, 73 százalékuk ott sem látna ilyesmit szívesen. A többség (81 százalék) úgy vélte, hogy a nagyközönség nem lenne fogékony a rovaros fogásokra, szemben az optimistábbak 16 százalékos táborával.
Lisztet is lehetne rovarokból előállítani
Dacára azonban az általános elutasítottságnak, az entomofágiával kapcsolatos vélemények is javulhatnak bizonyos körülmények között. A felmérés eredményei alapján az emberek mintegy fele hisz abban, hogy ha több információhoz jutna a rovarevés potenciális előnyeiről, akkor talán nyitottabban állna hozzá, míg 48 százalékukat ez sem tudná meggyőzni. Mindent egybevetve a válaszadók 58 százaléka tartotta úgy, hogy a jövőben széles körben elterjedt gyakorlattá válhat a rovarfogyasztás, és csupán 38 százalékuk bizonyult szkeptikusnak a témában.
Ez is érdekelhet
A legtöbben annak is hangot adtak, hogy a rovarok konyhai elkészítésének módja rendkívül meghatározó lehet abban, hogy mennyire válnak ezek az ételek vonzóvá. A megkérdezettek 70 százaléka például előnyösnek tartaná, ha az elkészült ételben nem látszódna a rovarok természetes alakja, azaz ránézésre nem lehetne kivenni, mi is van a tányéron. Másfelől 10 százalékuk éppen ellenkezőleg gondolja, tehát ínycsiklandóbb lehet a fogás, ha felsejlik benne a rovarok jellegzetes külleme. Ha mindenképpen rovart kellene enniük, a felmérés alanyai közül a legnagyobb arányban (23 százalék) a rovarokból készült lisztet részesítenék előnyben, de nagy számban vannak olyanok is, akiknek a sütemények (6) és a rudak (5,8) tetszenének inkább. A vizsgálati eredmények alapján az entomofágiára valamelyest fogékonyabbak a nők és a 40-59 éves korosztály tagjai.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
